Tényleg megfeleződött Csongrád népessége, ahogyan azt Magyar Péter állítja?

„Kiürül a magyar vidék, vannak szinte üres falvak. Mondok egy példát, Csongrád nem falu, hanem egy nagyváros, tizenöt–húsz éve ott még 25 ezer ember lakott, ma 12 ezer” – mondta Magyar Péter egy a Telexen hétfőn megjelent videóinterjúban. A Tisza Párt de facto vezetője és alelnöke élő felszólalásaiban is ezzel a példával szokta szemléltetni a magyar vidék valóban súlyos elnéptelenedési tendenciáit. De tényleg ekkorát fogyott Csongrád ilyen kevés idő alatt?

A budapesti agglomeráción és az iparral éppen felfújni szándékozott Debrecenen túli magyar településeken valóban nagy a népességfogyás. Néhány hónapja a Szegederen egy ötrészes cikksorozatban foglalkozunk Szeged nem túl pozitív demográfiai helyzetével, ennek első részében azt mutattuk be, hogyan alakult a város lakónépessége a dualizmus kezdete óta.

A helyzet még aggasztóbb a kisvárosokban, ahol tényleg nagy mértékben csökken a népesség, de még így is meredeken hangzik, hogy Csongrádon két évtized leforgása alatt a lakónépesség több mint fele eltűnt volna, ezért megnéztük a hivatalos adatokat.

A KSH lakónépességet mutató adatsorai szerint Csongrádon a rendszerváltás óta nem éltek 20 ezernél többen, és azóta (is) valóban szépen fokozatosan csökken a népesség. 25 ezren még a századforduló környékén élhettek a városban, bár azt nem tudni, hogy akkor ugyanakkora területű volt-e Csongrád, mint ma. 1950-ben ugyanis nagyban átszabták az országban a közigazgatási határokat, jó példa erre Szeged is, ahol némi térképen rajzolgatással hivatalosan harmadával csökkent a város lakónépessége.

Az az állítás tehát, ami szerint a Csongrádon élők száma 25 ezerről 12 ezerre csökkent volna az elmúlt tizenöt–húsz évben, csak részben állja meg a helyét. Egyrészt a népességfogyás a jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 15 ezer főnél tart, másrészt 25 ezret meghaladó népességszámot legutóbb 1910-ben számoltak össze. Ekkortól kezdve pedig évtizedről évtizedre folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a város, még a második világháborút követő baby boom sem hatott rá pozitívan, ami vélhetően az elvándorlás, nagyobb városokba – Szegedre, Budapestre – való migrálás miatt lehetett.

Hétfőn délután kerestük a Tisza Párt sajtóosztályát, hogy megtudjuk, hogyan érti Magyar a fenti kielentést, és azt mire alapozza, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.