„Tárgyalt a kormány az Alaptörvény módosításáról, amely ki fogja zárni annak a lehetőségét, hogy olyan személy kapjon elnöki kegyelmet, aki kiskorúak sérelmére követett el szexuális bűncselekményt vagy ebben bármilyen formában közreműködött” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, melyről a hvg.hu tudósított.
Az eseményen a miniszter azt is elárulta, hogy mindez kiegészül a Fidesz-frakció által benyújtott gyermekvédelmi törvényjavaslattal, ami alapján tovább szigorodnak a pedofilokat sújtó büntetések. Ez többek között azt jelenti, hogy nem évülnek el a bűncselekmények, nincs feltételes szabadlábra helyezés és nincsen reintegrációs őrizet, illetve soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt az elkövetők. A lap beszámolója szerint Gulyás egy érdekes részletet is megosztott:
az Alaptörvény módosításával a kormány eltörli a köztársasági elnöki kegyelemnél mindeddig kötelező igazságügyi miniszteri ellenjegyzést is.
Az ATV ennek indoklásáról kérdezte Gulyást, aki úgy fogalmazott, 1990 óta egy alkalommal került sor arra, hogy a miniszter nem ellenjegyezte a kegyelmet, „ezért igazából nincs értelme”. Jogi megfontolásokból is értelmesebb az Gulyás szerint, hogy nincs erre szükség.
Az eddigi szabályozás szerint a kegyelmi kérvényt minden esetben az igazságügyi miniszter terjeszti fel a köztársasági elnök elé azzal, hogy javasolja-e azt. Az elnöki döntés után a dokumentumok még visszakerültek az Igazságügyi Minisztériumba, ahol az érvénybe lépéshez ellenjegyzésére volt szükség.
A kegyelmi botrány idején az ellenjegyzői szerepet Varga Judit akkori igazságügyi miniszter vállalta. Sajtóértesülések szerint Varga K. Endre kegyelmi kérvényét annak ellenére írta alá, hogy az első lépésben nem javasolta azt. Mindezt azonban sem a volt miniszter, sem a minisztérium nem cáfolta vagy erősítette meg azóta sem, írja a lap.













