A Portfolio azt írja, a márciusi 25,2 százalékos infláció után az elemzők elsősorban a magasabb tavalyi bázis miatt jelentős inflációcsökkenést vártak. A gazdasági portál által megkérdezett szakemberek 24 százalékos áremelkedést vártak, ami be is igazolódott, a KSH éppen ekkora drágulást mért.
A Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentés szerint ugyanis áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A maginfláció is érezhetően csökkent a márciusi 25,7 százalékról 24,8 százalékra. A hvg.hu cikkében megjegyzi, a magyar infláció tavaly november óta minden hónapban az EU legnagyobbja volt, ez pedig most sem fog változni. Eddig 21 tagállam közölte az áprilisi számokat, a magyar 24% után a második Lettország lett 15%-kal.
Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, bár ez utóbbi drágulása havi szinten megállt, márciusról áprilisra már nem nőttek az átlagos árak. Ez persze nem azt jelenti, hogy megállt az élelmiszerárak növekedése: tavaly áprilishoz viszonyítva 37,9 százalékkal emelkedett, ami másfélszer akkora volt, mint az EU-ban a második legmagasabb érték.
A KSH statisztikája szerint a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek. A háztartási energia 41,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 9,3 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 26,0 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 14,1 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokra érdemes azonban figyelni, mivel itt látszik most az ár-bér spirál, vagyis a dolgozók megtartásához fizetést kell emelniük a cégeknek, ám a magasabb bérköltséget újabb áremelésekből tudják csak fedezni. Vagyis hiába nőnek a bérek, a reálkereset nagyot esik, így mindenki visszafogja a kiadásait. Ez látszott márciusban is, amikor a Covid-lezárásoknak megfelelő visszaesés volt a kiskereskedelmi forgalomban.