Az emlékezés fontosságát, a kortársak felelősségét és az oktatás szerepét hangsúlyozták az idei Élet menete szónokai vasárnap délután Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező séta Budapest munkaszolgálatosoknak állított két emlékműve között, a VIII. kerületi Koltói Anna térről a VII. kerületi Bethlen Gábor térre haladt. David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki március végén járt Szegeden, a város zsinagógájával példálózva emelte ki a zsidóság fontosságát.
Az idei séta a munkaszolgálat áldozatainak állít emléket, akikről kevés szó esik a megemlékezéseken, pedig 1939-től több mint százezer zsidó és nem zsidó embert vezényeltek munkaszolgálatra, kényszerítettek munkatáborokba. Közülük 60 ezren nem élték túl a szolgálatot az embertelen, kegyetlen bánásmód és körülmények miatt.
A menet díszvendége, Katharina von Schnurbein, az antiszemitizmus elleni harc és a zsidó élet támogatásának európai bizottsági koordinátora arról beszélt, emlékezni kell az áldozatokra, hogy soha többé, senkivel ne történhessen meg az, ami velük történt. Emlékezni kell azokra az igaz emberekre, akik segítették az áldozatokat, az ő bátorságuk és hogy felemelték a szavukat, amikor mindenki más hallgatott, ma is példaként szolgálhat.
2021 októberében az Európai Bizottság uniós stratégiát készített az antiszemitizmus ellen és a zsidó élet támogatására. A stratégiában közel 100 kezdeményezés szerepel, céljuk, hogy a széles nyilvánosság megértse az antiszemitizmus gyökereit és veszélyeit. Emellett hatékony módszereket kívánnak biztosítani az emlékezéshez. A stratégia legfontosabb célja, hogy az európai zsidók vallási és kulturális hagyományaiknak megfelelően, félelem nélkül élhessék életüket.
Örömét fejezte ki, hogy a magyar kormány is készíti saját nemzeti stratégiáját. „Számítunk minden egyes tagállamra, a civil társadalom elkötelezettségére és a zsidó közösségekre”, köztük a magyarra, hogy “továbbléphessünk egy antiszemitizmustól mentes EU felé” – tette hozzá az MTI beszámolója szerint.
David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint az, hogy Európa legnagyobb zsinagógája egy rövid sétára van a menet aktuális helyszínétől, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája pedig Szegeden van, ami bizonyítja, hogy a zsidó közösség mennyire fontos Magyarország múltjában és jelenében egyaránt. A nagykövet március végén járt a szegedi új zsinagógában, amikor a városba látogatott először.
Pressman szerint amikor összegyűlünk, hogy újra elmeséljük a holokauszt történetét, joggal dicsőítjük a felszabadítókat, rácsodálkozunk a túlélők kitartására és emberségére, valamint a megölt milliók miatti felbecsülhetetlen veszteségére. Ugyanakkor – mutatott rá – az olyan emberek történetét is el kell mesélni, akik tudták, mi történik, de nem cselekedtek. Emellett beszélni kell azokról az emberekről is, akiknek triviális, rutinszerű napi cselekedetei lehetővé tették a náciknak, hogy több mint hatmillió zsidót, valamint számtalan homoszexuálist, romát és másokat öljenek meg.
A holokauszt nem valósulhatott volna meg sem a gázkamrákat és őrtornyokat kezelő hóhérok aljas gyűlölete, de nem történhetett volna meg az emberek cinkos passzivitása nélkül sem Pressman szerint. Az Élet menete egy része a megemlékezésről és a nevelésről szól, de a séta arra is alkalmat ad, hogy újra elkötelezzük magunkat, hogy összegyűjtsük az erőt, hogy bevonjuk azokat, akikkel nem értünk egyet, és kiálljunk azok ellen, akik a kiszolgáltatottakat célozzák meg, akiket opportunista gyűlölet hajt, és akik mindannyiunkat felhasználnak a megosztásra, a marginalizálásra és a dehumanizálásra.
