Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön a kamara idei Gazdasági Évnyitó gazdaságpolitikai fórumán, Budapesten szólalt fel és mondott igen érdekes dolgokat, erről az MTI számolt be.

A kamarai elnök szerint az infláció ütemét minimális növekedési veszteséggel kellene letörni, és úgy fogalmazott ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaság szereplőinek együttműködésére van szükség. Egyben megerősítette, hogy a gazdaság szereplői készek az együttműködésre. Szerinte a kamara már korábban, 2017-ben figyelmeztetett az inflációs veszélyre, és az intő jelek között sorolta fel példaként a nyersanyagárak emelkedését, a járvány miatt megbomlott kereslet-kínálat egyensúlyát, az energiaár drasztikus emelkedését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt, a romló külkereskedelmi mérleget, a dráguló államháztartási finanszírozást és a gyengülő forintárfolyamot.

Arra, hogy sikeresek voltak-e az MNB reakciói kifejtette, hogy egy Magyarország méretű ország folytathat ugyan sikeres unortodox gazdaságpolitikát, de kérdésesnek nevezte, hogy tartósan sikeres lehet-e e az unortodox monetáris politika, ezt a kormányt bíráló Matolcsy Györgynek címezve szúrta oda. Az viszont valamiért kimaradt az MTI tudósításából, hogy Parragh szerint ugyanakkor a jegybank tagadta, hogy veszély lenne, és túlfűtötték a gazdaságot. A Telex tudósítása szerint ekkor hangzott el az a kamarai elnök részéről, hogy az igazi kockázat szerinte nem az, hogy

utolérjük-e Ausztriát, hanem hogy mikor ér utol minket Románia, vagy hogy látjuk-e még Csehország hátát.

Parragh szerint az iparkamara támogatja a közép-ázsiai beruházások idehozását, de „felhívjuk miniszterelnök úr figyelmét, hogy vannak kulturális különbségek”. Egy közép-ázsiai céggel más bizalmi viszonyok alakulnak ki, mint például a német cégekkel.

Az MKIK elnöke a vállalkozásokat sújtó kihívások közül megemlítette a 2020-as koronavírus-válságot, az uniós belső feszültséget, a geopolitikai versenyt és az orosz-ukrán háború hatásait. Megjegyezte, hogy a vállalatok pénzügyi terhei nőnek; a jegybanki alapkamat 13 százalék, emelkedik a tartalékráta, 18 százalék az egynapos betéti kamat, ezek pedig szűkülő banki likviditást eredményeznek.

Parragh László úgy fogalmazott, aggódva nézik az európai uniós források visszatartását, és megjegyezte, hogy láthatóan politikai zsarolásról van szó. Az orosz-ukrán háborúra utalva Parragh László úgy fogalmazott, a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy béke legyen, hiszen a háború visszafogja a gazdasági növekedést. A munkaerőpiac a kamara elnöke szerint rendkívül feszített; kulcskérdésnek nevezte a munkaerőképzést, és úgy vélte, ebben a felnőttképzést kell még inkább erősíteni. Parragh László a gazdaság és a kormány közötti tartós szövetség fontosságát is méltatta.