Idén a felsőoktatásban is változások lesznek, nehezebb lesz kibukni az egyetemekről

Mint azt a Szegeder is megírta számos alkalommal, jelentősen átalakítja a kormány a felsőoktatási jelentkezési rendszert, amely így sok tekintetben visszatérést jelent a 2010 előtti időszak szabályozásához, ám jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában.

A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában két fontos változás van: megszűnik a jogszabályi minimumpont: eddig az alap- és osztatlan szakokra legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre 240, a mesterképzésre pedig 50 pont kellett minimum. A kötelező emelt szintű érettségi követelménye is megszűnik, azonban az egyetem dönthet úgy, hogy megtartja.

Az Eduline össze is foglalta cikkében, hogy milyen főbb változásokra számíthatunk ezeken kívül idén felsőoktatási törvény módosításával, mely a már felvettekre vonatkozik. Többek között már nem kell nyelvvizsga a diploma kiadásához, erről az intézmények maguk dönthetnek. Viszont több egyetemen már azok is „felmentést” kapnak ez alól, akik ebben a félévben abszolválnak vagy záróvizsgáznak.

Azt a szabályt is megszüntetik, hogy aki hatszor megbuktak ugyanabból a tantárgyból, azt elbocsátják: ezentúl emiatt már nem lehet a hallgatók jogviszonyát egyoldalúan megszüntetni. A jogviszonyt továbbra is el lehet majd veszíteni, de csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt, például fizetési hátralék miatt, vagy ha nem tudná fizetni valaki az önköltséges képzést.

Nehezebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjas helyet is átsorolással, mint eddig. A felsőoktatási intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, pontosan milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól az ingyenes oktatásért cserébe. Az egyetemek többségén már tavaly ősszel kiderült, hogy a korábbinál alacsonyabb átlaggal is meg lehet tartani az állami ösztöndíjas helyet, többek között az SZTE-n is.

December elején jelentették azt is be, hogy a kamatstopot 2023. január 1-jétől a szabad felhasználású diákhitelre is kiterjesztik. A diákhitel 1 korábban 1,99 százalékos kamatú volt, ez júliustól 4,99 százalékra emelkedett, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint 2023-ban több mint 10 százalékra kellett volna növelni. A döntés a diákhitel 2-t nem érinti, ez ugyanis kamatmentes.