A Portfolio szemlézte a KSH tavalyi adatokat összegző Tér-Kép című kiadványát, melyből egészen érdekes adatok derültek ki, főképp a megyénkre vonatkozóan a fejlettségi adatok kapcsán.

A statisztikai hivatal kiadványát szemléző Portfolio szerint – nem meglepő módon – hazánk gazdasága erősen fővároscentrikus: 2020-ban a bruttó hazai termék (GDP) 37%-a Budapesten, további 11%-a Pest megyében koncentrálódott. A többi megye a gazdasági teljesítmény 1–6%-át adta. Az egy főre jutó GDP relatív szórása alapján a fejlettségbeli területi különbségek a 2010-es évek első felében csökkentek, 2015 óta viszont alig változtak.

Az uniós átlagot továbbra is csak Budapest fejlettségi szintje haladta meg, miközben a megyék többségében az EU-átlag 50–60%-át érte el az egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolt értéke 2020-ban. Ami viszont meglepetés, hogy a 2020-as adatok szerint Csongrád-Csanád megyét Budapesten kívül

csupán Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, Bács-Kiskun és Pest megyék előzték.

Utóbbi kettő annyira nem is sokkal, bár az is igaz, hogy földrajzi előnye miatt is egyedül Győr-Moson-Sopronban lett 20 százalék alatti az átlagtól való eltérés, míg Csongrád-Csanád több mint 40 százalékkal az uniós átlag alatt volt tavaly a többi megyéhez hasonlóan. 

Szolgáltatásokban a legerősebb megye

Egy másik mutató is meglehetősen érdekes. 2020-ban hazánk gazdasági teljesítményének kétharmadát a szolgáltatások adták. A szektor súlya Budapesten kiemelkedően nagy (85%), de a megyék többségében is 50% fölötti volt.

Csongrád-Csanád megye viszont közvetlenül második Budapest után a szolgáltatások arányában,

ugyanis itt már a 70 százalékot közelíti. Ez önmagában nem jelentene sokat (hiszen Pest, Nógrád és Baranya megyék követik), de az országosan is kétharmados szolgáltatás-arány és a fenti, fejlettségi mutató tükrében összességében meglepően jó adat.

Az ipar részaránya jellemzően a közép- és a nyugat-dunántúli, illetve az észak-magyarországi megyékben, a mezőgazdaságé pedig az Alföldön és Dél-Dunántúlon a legnagyobb. A szolgáltatói ágazat súlya az ország középső térségeiben, az iparban foglalkoztatottak aránya pedig Komárom-Esztergom, Nógrád és Heves megyében volt a legnagyobb. A beruházások mintegy négytizede a fővárosba és Pest megyébe összpontosult.

Több mint 400 ezres átlagkereset Szegeden

A Portfolio más adatokat is szemlézett a KSH Tér-Kép című kiadványából. Ilyen a bruttó átlagfizetések adatsora is. Mint írják, a KSH térképe alapján az országban vannak olyan régiók, ahol mindössze bruttó 250 ezer forint az átlagkereset, a legjobban fizető területeken azonban 700-850 ezer forint is volt tavaly. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál –  a fővárosban és annak agglomerációja túlnyomó részében voltak a legmagasabbak a KSH kiadványa szerint.

A szegedi járásban 422 ezer és 530 ezer forint közé esett a bruttó átlagkereset,

ami megegyezik a többi megyeszékhelyi járás – debreceni, pécsi, győri – kategóriájával. Érdekes, hogy a miskolciban már ennél alacsonyabbak a fizetések.

A fizikai foglalkozásúak bruttó keresetének növekedési üteme a járványt megelőzően rendszeresen meghaladta a szellemi foglalkozásúakét, azonban ez a tendencia 2020-ban megfordult, és a különbség 2021-ben tovább nőtt. A szellemi dolgozók kereseti előnye a keleti országrész egyes megyéiben, Budapesten és Tolna megyében volt a legjelentősebb.

A második világháború óta nem haltak meg ennyien

A Portfolio azokat az adatokat is szemlézte, melyek azt mutatták meg, hogy melyik régióban haltak meg a legtöbben koronavírusban tavaly. Van olyan budapesti kerület, ahol nem is érződött a Covid hatása, máshol viszont nagyon sokan haltak meg a betegségben: 2021-ben 155,6 ezren hunytak el, a II. világháború óta a legtöbben.

Csongrád-Csanád megye ebben már nem teljesít olyan jól, még ha a szegedi járás nem a legrosszabbak között szerepelt. Az ezer lakosra jutó halálozás (átlagosan 16,0 fő) a KSH adatai szerint több dél-alföldi, észak-magyarországi és dél-dunántúli járásban nagyon magas, Budapest egyes kerületeiben és agglomerációjában, Észak-Dunántúlon, Debrecen, valamint Gönc térségében pedig a legalacsonyabb volt.

A Portfolio azt írja, 2021-ben az elhunytak 16%-ánál jelölték meg statisztikai közlésre kiválasztott elsődleges halálokként a Covid19-fertőzést. Százezer lakosra átlagosan 256 ilyen eset jutott országosan, szemben a 2020. évi 92-vel. Az egyes járások között jelentősek a különbségek.

2021-ben 20%-kal többen haltak meg, mint a járvány előtt 2019-ben.

Budapest XII. kerületében minimális (4 fős) csökkenés történt, amiben szerepet játszhatott többek között a gyermekkorúak viszonylag magas hányada, valamint a kerületre jellemző magas várható élettartam is. A legkiemelkedőbb többlethalálozás (53%) a Tokaji járást jellemezte.