Lázár János szerint továbbra is tájseb a Mol csütörtökön átadott, 143 méteres felhőkarcolója

A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották a Mol Campust. A helyszínen kiadott közlemény szerint a Mol Campus Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel. A Mol 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba.

Hozzátették, az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint az épületen található 900 négyzetméternyi napelem, valamint a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer a Mol Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti.

Kiemelte, a Mol Magyarország első olyan zászlóshajója, amely külföldön is sikereket tudott felmutatni. Ma már a régió meghatározó iparvállalata. A Mol-csoport a világ 21 országában van jelen. Ugyanakkor jelezte, bármennyire is nemzetközi a cég itthon otthon van, mert a Mol magyar multiként úgy döntött, hogy Budapesten építkezik, itt építik meg a jövő irodaházát. Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy az üzemanyagfronton elszabadult káoszt valamennyire sikerült csillapítani, szerdán már 30 százalékkal csökkent a fogyasztás az elmúlt napokhoz képest, de még nem állt helyre a rend.  

Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója közölte, a Campus 143 méter magas, nettó alapterülete 86 ezer négyzetméter. Az MTI kérdésére elmondta, az új székház felépítését a Mol saját forrásból finanszírozta, a beruházás értékét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban megjegyezte, hogy a Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Fotó: Benko Vivien Cher / MTI

Az RTL cikke ugyanakkor megjegyzi, az olajtársaság új székházáról már a tervezésekor is heves viták folytak, mert a 143 méter magas épület sokak szerint belerondít Budapest belvárosi látképébe. 2017-ben mondta azt először Lázár János akkor még kancelláriaminiszterként, hogy tájsebnek tartaná, ha toronyház épülne a fővárosba.

Ugyanezen év decemberében egy kormányinfón maga Lázár jelentette be minden előjel nélkül, hogy a kormány nem fogja engedélyezni Budapesten a 65 méternél magasabb épületek fejlesztését. A szabályozás végül úgy változott, hogy az Árpád híd környéki irodafejlesztések területére vonatkozó határértékkel együtt 90 méterre emelték a beépíthetőséget, viszont a 65 méter feletti építményeket a kormánynál kell engedélyeztetni.

A megnyitó napján egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is látogatást tett az épületben a cég vezetésének meghívására, méghozzá azért, mert részt vett a MOL-csoport igazgatósági ülésén ezt Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője mondta az MTI-nek. A kormányfőt és a kíséretében lévő Lantos Csaba energiaügyi minisztert, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, Orbán Balázs politikai igazgatót és Nagy Jánost, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárt Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató fogadta, és körbevezette az új MOL Campus székházban.

A vállalat új székházában Budapesten, a Kopaszi-gát mellett mintegy 2500 ember dolgozik majd a cég növekedésén, mert biztosítani kell Magyarország energiaellátását ezt már a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója mondta a nyitóünnepségen, csütörtökön. Hernádi Zsolt hozzátette, az épületet a Foster + Partners és magyarországi partnere, a Finta Stúdió tervezte. A belsőépítészeti megoldásokat a Kinzo és a Minusplus tervező és designer iroda dolgozta ki. A kivitelezésért pedig a Market Építő Zrt. felelt.

Emlékeztett, 2016-ban azért döntöttek úgy, hogy új saját tulajdonú székházat építenek, mert hittek a jövőben. Hozzátette, a Campus a jövő generációinak készült, az épület azt üzeni: a Mol itt volt, itt van itt is lesz a következő évtizedekben.

Csütörtökön adták át Budapesten az ársapkák eltörlése és az üzemanyaghiány miatt is igencsak a figyelem középpontjába került Mol felhőkarcolóját. Ennek apropóján az RTL híradója rákérdezett az építési és közlekedési miniszternél arra, hogy mi a véleménye a 143 méteres épületről. A válasz alapján nem változott Lázár János álláspontja:

Fenntartom korábbi véleményem, megvalósulása után is tájsebként tekintek rá

– mondta a vásárhelyi politikus. A látvány egyébként ilyen a toronyból nézve: