Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere április végén 2635,6 milliárd forintos hiányt mutatott – közölte hétfőn kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium. Ez nagyon magasnak számít, miközben a kiadott közlemény címe nem más, minthogy „a kormány megőrzi a költségvetés egyensúlyát”.
A központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet értek el az év első négy hónapjában. A március végéig felhalmozott 2309,3 milliárd forintos deficitet figyelembe véve az áprilisi hiány 325,9 milliárd forint volt a márciusi 875,7 és a februári 1584,95 milliárd forint kiadási többletet követően.
Az első négy hónapban kialakult hiány a 3152,7 milliárd forintban előirányzott éves összeg 83,6 százaléka.
A központi alrendszer négyhavi hiánya több mint két és félszerese az egy évvel korábbi 1043,6 milliárd forintos deficitnek. A kiadások közül kiemelték, hogy a nyugellátásokra 1679,6 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 709,1 milliárd forintot fizetett ki a kormány április végéig. A nyugdíjkifizetések 339,2 milliárd forinttal, 25,3 százalékkal, a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg 133,8 milliárd forinttal, 23,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget.
A Pénzügyminisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a kormány megőrzi a költségvetés egyensúlyát.
„A háború okozta kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben meg kell őrizni Magyarország stabilitását, ezért a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett” – írták. A PM számításai szerint 4,3 százalékos gazdasági növekedés, a GDP 76,1 százalékára javuló államadósság és 4,9 százalékos költségvetési hiány várható az idei évre. A következő négy évben is magas ütemű gazdasági növekedéssel, az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány – szól a minisztérium hétfői közleménye.
Az első négy hónap soha nem látott 2635 milliárd forintos hiányának oka az év eleji osztogatás volt – a szja visszatérítése, az extra közszolgálati kifizetések és a nyugdíjpénzek –, amelyek együttesen 2000 milliárd forinttal növelték a kiadásokat és a deficitet (tehát a 600 milliárd körüli hiány lenne a „normális”) – írja a Népszava. A költségvetés kiigazításáról azonban a kormány a választások után ugyanúgy hallgat, mint előtte, a bizonytalanság pedig rombolja a magyar gazdaság kilátásait, s ez is egyik oka a forint újabb mélyrepülésének.
Az euró ára hétfő délelőtt újra magasan járt, a devizáért 384,5 forintot kellett fizetni.
Mint megemlítik, az euróárfolyam volt már 399,9 forint is, ami a történelmi mélypont is egyben, ám az elmúlt hetekben inkább a 370–375 forintos sávban tartózkodott, miközben azóta a jegybank már kétszer is emelte a kamatot. A KSH adatai szerint csak márciusban 503 millió euró volt a külkereskedelem hiánya,
így a negyedéves deficit 863 millió euró lett, ami két évtizedes mélypont.
A cikk szerint a halmozódó külkereskedelmi hiány rontja a fizetési mérleget, amely viszont az adósságot növeli, s ez a folyamat nyomást helyez a forintra, annak gyengülése pedig tovább drágítja az energiabehozatalt, így egy ördögi kör alakul ki. A beruházások és a fogyasztás várható élénkülésével a külkereskedelmi egyenleg további romlására számítanak az elemzők az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, valamint a chiphiány fokozatos enyhülése és új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg.
