Nyilvánvaló, hogy Orbán az ukrajnai háború előkészítéséről beszélt Putyinnal, tessék megnézni azt a testbeszédet

„Nekünk az a felelősségünk, hogy megvédjük a magyarokat, nem csak Orbán Viktortól, hanem az atombombával fenyegető Putyintól is” – mondta a Szegedernek Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, az Egységben Magyarországért közös miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zayval a hétfőn Mártélyon tartott lakossági fóruma után beszélgettünk. A Szegeder célja, hogy a 2022-es országgyűlési választásokig minél több, a térségben induló jelöltet szólaltasson meg politikai hovatartozásra való tekintet nélkül; ez az interjú ennek a vállalásnak a része.

Felmerült az ukrán helyzetre való tekintettel, hogy elhalasszák a múlt pénteki szabadság ünnepe eseményt?

Igen, természetesen fölmerült. Az a baj, hogy addigra már minden le volt szervezve, meg volt hirdetve, az előadókkal megállapodtunk, pénzt is fizettünk rá. Emiatt nem elhalasztottuk az ünnepséget, hanem természetesen az ünnepségen nem csak megemlékeztük erről a nagyon szomorú és tragikus eseményről, hanem gyűjtöttünk száznyolcvanötezer forintnyi adományt is, amit az ukrajnai menekülteknek adunk át. Azt gondolom, hogy így, hogy megrendeztük ezt a rendezvényt, száznyolcvanötezer forinttal többel tudunk segíteni, mint amennyivel nélküle tudtunk volna.

Pár napja azt írta a Facebookon, hogy Orbán Viktor nem békemisszión volt Moszkvában, hanem háborút előkészíteni. Ezt mire alapozza?

A kollégáim nem pontosan az én szavaimat adták vissza, de az biztos, hogy Orbán Viktort Putyin olyan dolgokra kérte meg, amiket, akármennyire is árulónak tartom, még ő sem mert bevállalni. Teljesen nyilvánvaló számomra, hogy az ukrajnai háború előkészítéséről beszélt Putyin vele, tessék megnézni azt a testbeszédet, ahogy akár a megbeszélés közben, egy hosszú asztal két végén ülnek, akár utána a sajtótájékoztatón Putyin rendkívül idegesen, frusztráltan megalázta Orbánt. Faképnél hagyta a sajtótájékoztató után, azt mondta „Szpászíbá, Viktor” (Köszönöm, Viktor), aztán elment, otthagyta kint egyedül a pódiumon. Végtelenül megalázó volt vele. Miért alázta meg? Nem a gázszerződés miatt, higgye el. Nem Paks 2 miatt, nem a kölcsönös kulturális kapcsolatok miatt alázta meg Putyin Orbánt, hanem azért, mert nem volt hajlandó minden kívánságát teljesíteni.

Azóta tudjuk, hogy mit teljesített Orbán Putyinnak, és mit nem. Teljesítette azt, hogy nem zárta le a magyar légteret orosz gépek elől. Teljesítette azt, hogy nem engedett be NATO-csapatokat Magyarországra. Ameddig lehetett, fékezte a szankciókat, majd komoly nyomásra, amit Morawiecki lengyel kormányfő, Janez Janša szlovén kormányfő és az Európai Unió vezetése, Stoltenberg NATO-főtitkár helyezett Orbán Viktorra, az utolsó pillanatban, ahogy szokta, engedett, és csatlakozott a szankciókhoz, és ha nem is agresszornak, de legalábbis felelősnek megnevezte az orosz–ukrán háborúban Putyint. Tehát ezekben a kérdésekben végül Orbán nem engedett, ezért volt Putyin frusztrált. Az előbb felsoroltak mellett azt is látjuk, hogy az orosz propaganda gátlástalanul benne van a magyar köztévében és a fideszes médiumokban, az orosz propagandát veszik át egy az egyben, és még sorolhatnánk. Azt gondolom, hogy ennek a hintapolitikának kell véget vetni, mi a múlt héten is erre szólítottuk föl.

Vannak olyan teóriák is, melyek szerint Orbán ebben az esetben a “szükséges bolond” szerepét látta el, ezt nem tartja relevánsnak?

Nem gondolom, hogy bolond lett volna, még egyszer mondom, a háború előkészítésében Putyin sokkal nagyobb mértékben számított Orbánra, mint amit Orbán végül teljesített. Sok-sok kérését teljesítette, de a legfontosabbakat nem. Ez a frusztráció látszott szerintem Putyinon a testbeszéde alapján. Nyilvánvalóan azt csak Orbán tudja pontosan megmondani, hogy mi történt, de az, hogy két héttel a háború előtt a háborúról ne esett volna szó, az kizárt. Hiszen eleve Orbán maga is azt hazudja, hogy békemisszióra megy oda, nyilvánvalóan aztán beszéltek itt gázról meg atomról is. Mármint atomerőműről, mert sajnos most az atom más jelentéssel bír, mióta Putyin bejelentette, hogy atomfegyvert is bevetne akár. Mindenesetre én azt látom, hogy már ott egyértelmű volt mindkettőjük számára Ukrajna lerohanása.

Ön azt mondta, hogy „Orbán Viktor egy személyben felelős azért, hogy most háború van Ukrajnában, és most emberek halnak meg”. Mire gondolt ezalatt?

Ez megint olyan, hogy meg kell nézni, hogy miről volt szó, és hogy ha megnézi, ott a válasz. Elmondtam, hogy arról van szó, hogy Orbán Viktor, hogyha nem ellenezte volna Ukrajna NATO-csatlakozását, közeledését, akár csak hetekkel ezelőtt is, amikor a NATO kiberbiztonsági segítséget akart nyújtani Ukrajnának számítógépes támadások ellen,

hogyha Orbán nem vétózza meg, akkor szerintem Putyin nem merte volna megtámadni Ukrajnát.

De az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy amint Ukrajna elkezdett közeledni a NATO-hoz vagy az Unióhoz, Putyin azon nyomban elkezdte rázni az öklét. Vagy ott van Grúzia 2008-ban.

Ahogy Magyarországot csak a NATO védheti meg, Ukrajnát is csak a NATO-csatlakozás védhette volna meg ettől a beavatkozástól.

Ha a csatlakozás időpontjában létezik még Ukrajna.

Nem volt még olyan erős Oroszország, vagy pontosabban, nem volt annyira elszánt, amikor a bukaresti nyilatkozatban a NATO azt ígérte, fölveszi tagjai közé Ukrajnát. És ha tag lett volna már Ukrajna, Putyin nem merte volna megtámadni. De ezek spekulációk, elismerem, ez a „mi lett volna, ha” tipikus esete. Azt is elismerem, hogy Oroszországnak stratégiai érdeke volt az, hogy Ukrajna ne legyen NATO-tag, sőt, ne legyen uniós tag. A magyar lakosságnak Kárpátalján meg pont az az érdeke, hogy egy atombombával fenyegető háborús bűnöstől a NATO és az Unió megvédje, ukránokat és magyarokat egyaránt.

Lépjünk egy kicsit vissza. Többször is mondta, hogy kormányzati pozíciókról majd április 3. után kezdenek el tárgyalni. Nem gondolja, hogy ez bizalmatlanságot szül a választókban?

Nem. Orbán soha senkinek nem ígér választás előtt pozíciót. Lázár egyébként megnyerte a választást ebben a körzetben 2018-ban, és utána rúgta ki Orbán. Előtte nem szólt neki erről.

De ha április 3. után látnak a választók olyan neveket magas pozíciókban, akikre nem számítottak, vagy azt látják, hogy olyan nevek térnek vissza, akik a 2010 előtti elitnek is a részét képezték, akkor egy biankócsekket töltöttek ki.

Nem tervezünk a 2010 előtti kormányzáshoz visszatérni. De most is, ha megnézi az egyébként nem miniszteri pozícióra szánt, de nem is kizárt jelenlegi árnyékkormánytagokat, akkor fog látni szocialistákat, DK-sokat, momentumosokat, jobbikosokat és sok-sok független civilt. Tehát nyilvánvaló, hogyha én Lengyel Róbertet felkértem arra, hogy a belügyi és határvédelmi feladatokat koordinálja, akkor őt miniszternek is alkalmasnak tartom. De nem ígértünk neki semmilyen pozíciót, ez csak egy példa. Ha valakit zavar az, hogy Vadai Ágnes, aki a honvédelmi bizottságnak az alelnöke a Parlamentben, nálunk az árnyékkormányban a honvédelmi feladatokat koordinálja, akkor igen, mi tudomásul vettük azt, hogy az ellenzékben ő az egyik, aki honvédelmi kérdésben a legjáratosabb.

Pár hete egy lakossági fórumon utalt az Ördög ügyvédje blogra és arra, hogy három fideszes miniszter szexuális irányultságát fogják nyilvánosságra hozni. Ön szerint ez a kényszer-comingoutoltatás nem üt meg melegellenes hangokat?

De, végtelenül elítélendőnek tartom, igen.

Mármint az Ördög ügyvédje blognak a működését is, ha ilyet tesz…

A kényszer-comingoutoltatást elítélem, igen.

Csakhogy ön ezt kampányelemként felhasználta.

Én azt hittem, hogy ez viszonylag nyilvános információ. De mivel én nagyon sok információt hallok informálisan is, így lehet, hogy valaki tőlem hallotta először, hogy három miniszterről ilyen van. Egyébként nem csak ez a három miniszter lehet érintett, de ezzel együtt azt gondolom, hogy ennek egyetlen egy pozitív tartalma az, hogy a fideszes szavazók sem lehetnek homofóbok, hiszen a Fideszben is rengeteg meleg van. Tehát tessék, semmiféle homofóbiát nem tűrünk el, tessék mindenkinek elfogadni, hogy az emberek különbözőek. Itt most beszélgettünk egy úriemberrel, aki jobboldali keresztény emberként kifogásolta a házasságtörést. Én

azt gondolom, hogy ha valaki a házasságtörést elítéli, akkor biztos nem fog a Fideszre szavazni. De ugyanígy, ha valaki homofób, az se szavazzon a Fideszre. Senki ne szavazzon a Fideszre.

Több vád és kritika is éri önt amiatt, hogy egyes kijelentései után magyarázkodnia kell. Van, amikor ez a kormánymédia által kiragadott mondatok miatt történik…

Nyilván arról nem tehetek, hogy négy másodpercnyi részeket kivágnak, és komplett hazugságokat építenek rájuk. És vannak olyan kijelentéseim is, amikben én valóban kihagyok egy fél mondatot vagy nyelvbotlásom van. Megnéztem, magam is meglepődve láttam azt, hogy a negyedik januári vagy februári utcafórumomon, ahol mínusz fokokban, félig fagyott arccal beszélek, tényleg úgy hallatszik, mintha azt mondtam volna, hogy hatgyermekes édesapa vagyok, pedig tizenkét éve nem hatgyermekes édesapa vagyok, hanem hétgyermekes. De hát van ilyen sajnos, amikor utólag tisztáznom kell, hogy hétgyermekes édesapa vagyok.

A félreérthetőség részben nem tudatos kommunikációs taktika? Az ember akár ezt is gondolhatná.

Nem, ez nem szándékos. Mondhatnám, hogy ez a jó hír. Ez nem ravaszság, hanem emberi tévedések vannak mögötte. Milyen ravaszság lett volna abban, hogy valaki azt mondja, hogy hatgyermekes, amikor hétgyermekes?

Nem pont ezen a példán szemléltetve, de mondjuk, hogy áttörje az üvegplafont.

Ilyen van, ilyen hatása van, ezt én is tudom.

De akkor ebben nincs tudatosság.

De van olyan, hogy van benne tudatosság, de azok nem elszólások. Például, amikor a fideszes melegekről beszéltem annak idején, az abszolút tudatos volt. És természetesen annak az volt a szándékolt célja, hogy a fideszes melegeket is megvédjük az orbáni gyűlöletpolitikától, és ez sikerült is.

Több százezer magyar meleg mellett álltam ki akkor, amikor a Fideszben lévő melegekről beszéltem,

a homofóbiát ezzel közösen sikerült visszaszorítani Magyarországon. És én erre nagyon büszke vagyok. Ugyanígy nagyon sokat beszélek a cigányságról, pontosan az előítéletek felszámolása céljából, hogy soha senkit ne lehessen a bőrszíne alapján megítélni Magyaroszágon. Ez a célunk.

Ön szerint ezt a kommunikációs módot a magyar társadalom be tudja fogadni?

Nem érdekel. De egyébként igen, azt látom, hogy egyre jobban be tudják fogadni. Abban, hogy hogyan küzdjük le hazánk ezeréves történetének legkorruptabb kormányát, ott engem legkevésbé az érdekel, hogy liberális oldalról is kapok kritikákat. Azt gondolom, hogy Orbán Viktort akkor is le kell váltani, ha az egyes liberálisoknak nem tetszik.

Végül visszatérve a háborúra. Nem járna jobban az ellenzék, ha a háború teremtette kommunikációs űrt azzal töltené ki, hogy megpróbál tűzszünetet hirdetni a kormánnyal, és nemzeti egységet mutatva áll ki a menekültekért?

A menekültek mellett sokkal hamarabb állt ki az ellenzék, mint a kormány. Orbán Viktor a menekülteket meglehetősen szelektíven csoportosítja, például az afgán menekültekből azt hiszem csak hetvenet fogadott be, pedig azok az emberek ott Afganisztánban magyar életeket mentettek, magyar katonák életét védték. Most az ukrán menekülteket nyilván korlát nélkül befogadja, de hát annak idején az az Altusz Kristóf-nyilatkozat is pont azért lett híres, mert Orbán váltig tagadta, hogy ő menekülteket fogadna be, és az Altusz Kristóf elárulta, hogy 2700-at fogadtak be egyetlen év alatt. Az orbáni gyűlöletpolitikának az a kellemetlensége, hogy Orbán Viktor kénytelen elismerni, hogy miközben gyűlöletet hirdet a migránsok ellen, egyébként nagyon sok migránst betelepít, van ilyen. Ezért nem kell össze-vissza beszélni.

Ön szerint akkor nem képzelhető el olyan helyzet, hogy az ellenzék közeledni próbáljon?

Sosem fogjuk támadni Orbán Viktort azért, mert ő befogadja az ukrán menekülteket, vagy bármilyen menekültet befogad. Mi csak azért kritizáltuk Orbán Viktort, mert bűnöző migránsokat telepített be, de a menekültekért sosem kritizáltuk.

Mi az ellenzék felelőssége ebben a háborús helyzetben?

Nekünk az a felelősségünk, hogy megvédjük a magyarokat, nem csak Orbán Viktortól, hanem az atombombával fenyegető Putyintól is. És teljesen sikeresek is vagyunk, hiszen Orbán Viktor egy szélkakas, aki kapkodva, idegesen, folyamatosan megbízhatatlan intézkedéseket hoz. Emlékezzen arra, amikor a covidnál huszonnégy órán belül egyszer letámadta az ellenzéket azzal, hogy az iskolák bezárását követelik, majd bezáratta az iskolákat. Ez Orbán Viktor, aki ha veszélyhelyzet van, ha nagy nyomás van rajta, száznyolcvan fokos fordulatot vesz, és nem csak hazudozik, hanem kapkod.

Most is ez történt, azzal a hazugsággal támadt minket, hogy katonákat, fegyvereket akarunk küldeni Ukrajnába. Most már tudja, hogy katonákról nem volt szó a NATO-ban sehol, tehát azt elhallgatja, már csak azzal a hazugsággal támad, hogy fegyvereket akarunk küldeni Ukrajnába. Erre aztán kiderül, hogy ki szállít fegyvereket Ukrajnába? Orbán Viktor. De ugyanez az is, amikor a szankciókhoz először nem csatlakozik, aztán mégis. Nekünk folyamatosan azt kell kérnünk Orbán Viktortól, hogy ezt a szélkakas-hintapolitikát fejezze be, és egyértelműen és határozottan a NATO álláspontját közvetítse, amiért engem kritizál és támad, majd kijelenti, hogy ő mindig ezt az álláspontot fogja támogatni. Hurrá! Ezt kértük tőle pontosan! Hogyha nem hazudozna, akkor már elismerte volna, hogy amit mi kértünk, azt ő most meg is csinálja.

Azt hiszem, szombat este fogalmazott úgy a Partizán egyik műsorában, hogy „Magyarországnak a NATO leghűségesebb szövetségesének kell lennie”. Ez a megfogalmazás nekem úgy hangzott, mintha tartalmazná a saját nemzeti érdekeinknek a feladását.

Nem, ellenkezőleg. Magyarországnak az a nemzeti érdeke, hogy a NATO leghűségesebb tagja legyünk, és ne az árulói. Az, ahogy Orbán elárulta a NATO-t, elárulta a nyugati szövetségeseinket, elárulta az Uniót és elárulta a magyar nemzetet, az hazaárulás. Magyarországnak az Unió, az uniós tagságunk, a NATO és a NATO-s tagságunk a nemzeti érdeke. Aki ezek ellen van, az hazaáruló.

A Szegeder célja, hogy a 2022-es országgyűlési választásokig minél több, a térségben induló jelöltet szólaltasson meg politikai hovatartozásra való tekintet nélkül; ez az interjú ennek a vállalásnak a része. Eddig Mihálik Edvinnel és Márki-Zay Péterrel készült interjúnk, de Schiffer Andrást is kérdeztük már a választásokról.