Voltam Öttömösön és a gazda mondta, hogy tegnap vágtak disznót és kár, hogy nem mentünk

„Az új kormánynak nem az lesz a prioritása, hogy minden önkormányzatiságot és minden önálló intézményt elpusztítson és maga alá gyűrjön, hanem, hogy minél nagyobb önállóságot adjon, amivel létre tudnak hozni akármilyen, a helyi közösség életét érintő pozitív változást” – mondta a Szegedernek Mihálik Edvin, a Momentum Mozgalom szegedi elnöke, önkormányzati képviselő, zöld város programért felelős tanácsnok, az ellenzéki összefogás közös jelöltje Csongrád-Csanád megye 2-es számú választókerületében, a Homokhátságon. A Szegeder célja, hogy a 2022-es országgyűlési választásokig minél több, a térségben induló jelöltet szólaltasson meg politikai hovatartozásra való tekintet nélkül; ez az interjú ennek a vállalásnak a része.

Egyébként a Momentumnak miért van irodája? Mit csinálnak itt?

Ez lesz az első kérdés?

Lehet. Amikor mondta, hogy legyen itt az interjú, engem elkezdett foglalkoztatni, hogy egyáltalán miért van a szegedi Momentumnak irodája?

Minden egyes önkormányzati frakcióval rendelkező szervezetnek van irodája, amit a várostól tud bérelni.

És ki is töltik, mondjuk programokkal?

Hát, a Momentumnak Szegeden több mint 120 fős tagsága van, rendszeresen tartunk taggyűléseket, rendszeresen végzünk itt munkát, hiszen kampány van körülbelül egy éve, úgyhogy jelentősen sok időt töltünk itt.

Folytassuk egy kicsit a múlttal. 2019 nyarán, amikor önkormányzati képviselőnek indult, „Nem érünk rá!” jelmondattal hirdette meg a Széchenyi téren a Momentum szegedi szervezetének 2019–2024 közötti környezetvédelmi programját, aminek legnagyobb vállalása az volt, hogy egymillió fát ültetnek Csongrád megyében. Ezzel az ígérettel hol tartanak?

Ez a 2019-es megyei önkormányzati kampányunknak volt a legfontosabb eleme. Azt mondtuk, hogy Csongrád-Csanád megyében el kellene ültetni öt év alatt egymillió fát, és a Momentum olyan jelölteket fog támogatni a megyei polgármesterek közül, akik vállalnak bármilyen, természetvédelemmel összefüggő, a klímaváltozás kihívásaival szembeni fellépést. Azt gondolom, hogy ez egy fontos vállalásunk volt, mert ez egy fontos kérdés, amivel foglalkozni kéne. Végül a Momentum két jelöltet támogatott a megyében, egyik a szentesi polgármester volt, a másik pedig a szegedi.

Az elmúlt két és fél évben tettünk lépéseket ebbe az irányba, 2020 januárjában elfogadtuk az első olyan költségvetést, amiben már a Momentum is tudott szavazni, ebben volt egy több száz millió forintos program, jelentős fatelepítésekkel, amit nagyjából két hónappal később kellett teljes egészében lehúzni a költségvetésből a koronavírus-járvány első hullámának elvonásai, bevételkiesései miatt, majd a kormányzati elvonások is megérkeztek.

Mondta, hogy tettek lépéseket. Mi valósult meg a tervekből?

Szeged minden évben több száz fát tervez elültetni, ez része a városi fásítási programunknak. Most márciusban ültetünk el 1500 fát Kiskundorozsmán, majd további 9 hektárt, ez megközelítőleg 15 ezer fát fog jelenteni a következő kettő évben. Azt gondolom, hogy ezt a jövőben is lehet, és kell is folytatni Szegeden és a megye más területein is. Több település egyébként szintén folytat telepítéseket, de ezeket rendszeresíteni kell, és nemcsak a Momentum vállalásának kell, hogy legyen, hanem általános politikai vállalásnak.

Mégis sokszor felmerül önnel kapcsolatban a kritika, hogy az elmúlt két és fél évben, amióta zöld tanácsnok a szegedi városházánál, néhány napvitorla felszerelésén túl sokat nem tett az ügy érdekében. Miket tart legnagyobb eredményeinek?

A tanácsnok az önkormányzati rendszerben egy önkormányzati képviselőnek felel meg, nem munkavállalóként, nem alpolgármesteri szinten vesz részt a munkában, hanem inkább csak ellenőriz, kommunikál. Azt gondolom, hogy az elmúlt években fontos eredményeket értünk el a zöld város program keretében. Városrészek újultak meg, Tarján vagy a Vértó, de ennek a projektnek a része az Oskola utca felújítása is. A fő projektünk nyilvánvalóan a geotermikus fűtési rendszer, mely már 2019 előtt megindult és a mai napig zajlik.

Mindezt elegendőnek tartja?

Mondanám tovább. Tettünk lépéseket annak érdekében, hogy ez bővüljön, ilyen volt például a „Fűts okosan!” kampányunk, amit az elmúlt három évben háromszor indítottunk el, emellett fontos szemléletformáló kampány volt a nyári hétvégékre való rakpartlezárás, és ilyen a napvitorla is. Ezek inkább a szemléletformálás szempontjából jelentősek.

A szemléletformálás a klímaváltozás szempontjából az egyik legfontosabb dolog szerintem,

hiszen nagyvállalatokat is úgy tudunk rákényszeríteni a változásra, ha a társadalmi akarat megvan, és úgy érzi egy nagyvállalat, hogy nem tudja a termékét eladni, hogyha azt nem előzi meg valamilyen zöld gondolat.

Említette a „Fűts okosan!” kampányt, amellyel kapcsolatban kerestük önt is és az önkormányzatot is levélben, majd végül közérdekűadat-igénylést is adtunk be, mert nem érkezett kielégítő válasz arra, hogy hogyan méri az önkormányzat ennek a sikerét, milyen mutatóik vannak, vagy egyáltalán mennyit költenek a kampányra.

A szemléletformálás lényege az, hogy szemléletet formáljon, és nem is lehet mérni szerintem, hogy egy illegális tevékenységet hányan folytatnak, hiszen ez nem önbevallásos tevékenység. A probléma alapja az, hogy a társadalom jelentős része, mondjuk 30–40 százaléka olyan anyagokkal fűt, amelyek károsak a környezetünkre. Több mint a fele nem azért teszi ezt, mert rászoruló, hanem mert nincs tisztában a tevékenység környezetromboló hatásaival.

Ez a kampány sikeres kampány, három alkalommal több mint negyvenezer példányban szórtuk ezt az ismeretterjesztő anyagot, mert ennyi lakás van magánlakásos övezetben, és elmondtuk, hogy mivel érdemes fűteni. De nyilván ez nem elégséges, az lenne a megoldás, ha a kormányzat egy komplex program keretében támogatná a magyar embereket abban, hogy a lakásaik energiahatékonyságát javítsák nem csak ott, ahol van erre hárommillió forintos önerő, hanem ott is, ahol nincs.

Három év alatt mennyi pénz ment el a kampányra?

Ezer szórólapnak a kinyomtatása szerintem olyan… Hat forint egy, akkor az hatezer. Hatezerszer negyven, az mennyi? Számoljuk ki, a kiszórás pedig körülbelül olyan kétszázezer forintba kerül, annak ennyi a piaci ára, ez ennyibe kerül.

Akkor ön szerint elegendő, hogy kiviszik a szórólapot, és utána nem kell monitorozni, hogy ennek egyébként van-e bármilyen hatása?

Nem elegendő, de a figyelemfelhívó kampány lényege az, hogy erről legyen szó, és sok emberhez eljusson az üzenet. De mondom, kormányzati szinten ezzel foglalkozni kell, és azt gondolom, hogy 2022 után ezzel a kormány fog is foglalkozni, amennyiben az nem a Fidesz kormánya lesz.

A 2-es számú választókerületet, ahol most indul, tizenkét éve nyeri minden választáson a fideszes B. Nagy László, aki helyett most Mihálffy Béla indul. Mekkora esélyt lát arra, hogy egy köztudottan jobboldali beállítottságú kerületet megnyerjen egy fiatal, városi környezetben politizáló momentumos egy magas markosemberrel szemben, mint amilyen Mihálffy?

2014-ben és 2018-ban is az ellenzéki szavazatok voltak többségben ebben a választókerületben, 2018-ban ugye 44 százalékkal nyert B. Nagy László. Azt látom, hogy ha már 2018-ban összefogott volna az ellenzék, már akkor is tudott volna nyerni ebben a kerületben.

Ez a 36. legnyerhetőbb választókerület a kimutatások szerint.

Szerintem tudunk itt nyerni, és az a tapasztalatom az elmúlt időszakból, hogy elég jól fogadnak az emberek, és nem csak a Fidesszel, de B. Nagy Lászlóval is elégedetlenek sok esetben. Nem csak azért, mert nem ment a településekre az elmúlt időben, hanem mert semmilyen politikai tevékenységet nem végzett az ott élők érdekében.

Mihálffy most eléggé erősen járja a választókerület településeit, ez nem fordíthat a javára?

Nem tudom, én eléggé bizakodó vagyok abban, hogy én fogok nyerni ezen a választáson.

Hány százalékra saccolják? Nyilván vannak belső mérések.

Őszintén szólva, nem mértünk ebben a kerületben. Az előválasztás után nem volt semmilyen mérés, a központ ezt a kerületet nyerhető kerületnek sorolja be, így nem is mérnek ilyen helyeken. Az elmúlt napokban végigjártam a kerület minden települését, nagyon sok emberrel tudtunk személyesen is beszélgetni, sokan bizonytalanok még. Sokan nyilván a Fidesz szavazói, de nagyon sok ellenzékivel is találkoztunk, akiknek elegük van az elmúlt évek korrupcióiból, de leginkább az egészségügyi problémákat hozzák fel a helyiek, hogy nem jutnak el a körzeti orvoshoz, mert az vagy nincs éppen, vagy nincs ott.

Komoly problémákat sorolnak fel, és érzik azt, hogy változás kell. Azt mondják, hogy az elmúlt években azért nem szavaztak az ellenzékre, mert nem érezték úgy, hogy lehetne kormányváltás, hiszen hat pár indult a fideszes jelölttel szemben. Most örülnek annak, hogy az ellenzék összefogott és vannak közös jelöltek.

Disznóvágást nem terveznek Márki-Zay Péterrel?

Amikor Öttömösön volt Orbán Viktor, a településen voltam én is aznap, és a helyi kocsmáros mondta, hogy jöjjünk mi is egy disznóvágásra, mert majd akarnak egyet csinálni pár héttel később. Egyébként most voltam Öttömösön szombaton, és a gazda mondta, hogy tegnap vágtak disznót és kár, hogy nem mentünk. Mondtam, hogy ha hívtak volna, szívesen mentem volna.

Mihálffy Béla ugye nem áll ki vitára önnel, amire párttársa, Borsik Viktor #nyúlBéla felkiáltással kezdett trollkodásba a Facebookon. Mit gondol erről, célravezető az ilyesmi? Nem színvonalon aluli?

Nem csak azért nem áll ki velem vitázni Mihálffy Béla, mert nem mer, vagy nem engedi neki a párt, hanem azért sem, mert az elmúlt időben sok olyan probléma merült fel a Fidesz politikájával kapcsolatban, amire nagyon nehéz válaszolnia egy tisztességes embernek. Ha valaki önkormányzati képviselő és egy kerület ügyeit próbálja intézni Szegeden, akkor hogyha a várostól elvesznek tízmilliárd forintot és egy szót sem szól, akkor neki ez nyilván egy kellemetlen kérdés lenne egy vitán.

Meg az is, ahogy az egészségüggyel bántak, az egyetemünket elvették, és még egy csomó olyan kérdés van az elmúlt két és fél évből, amit elég kellemetlen lehet megválaszolnia egy fideszes politikusnak. Nyilván ezért sem áll ki vitára, hanem mondanak inkább mindenféle hülyeséget arról, hogy a gyerekátoperálás meg a rezsicsökkentés eltörlése a mi programunk, ami természetesen nem igaz. Ezt nyilván egyszerűbb mondani, mint válaszolni valódi kérdésekre.

De akkor a nyúlbélázás belefér?

Azt gondolom, hogy a politikába sok minden belefér, és azt gondolom, hogy a vitát vállalnia kéne egy parlamenti képviselői szerepre vállalkozó jelöltnek.

Az eddig nyilvántartásba vett jelölteket nézve hárman legalább indulnak a választókerületben. Mihálffy Béla és ön mellett ide nevezett a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László is, ami érthető, hiszen Ásotthalom, ahol ő polgármester, is a kerületben van. Toroczkait miért nem hívta vitára?

Ez a választás arról szól, hogy Fidesz vagy nem Fidesz lesz kormányon 2022 után, és nyilván az ellenzéki összefogásnak van esélye a Fidesszel szemben nyerni. Toroczkai László erős jelöltje ennek a kerületnek, és sok szavazó fogja őt támogatni, de nyilvánvalóan ő sem gondolja azt, hogy itt nyerni fog. Innentől kezdve azt gondolom, hogy olyan jelölteknek van értelme egymással vitázni, akik esélyesként tudnak nyerni itt, és ezek Mihálffy Béla és én vagyunk.

Ha Toroczkai kihívná vitázni, azt vállalná?

Szerintem a vitát az esélyes jelölteknek kell lefolytatniuk egymással, és mint mondtam, azok Mihálffy Béla és én vagyunk.

És ha valaki szervezne egy nagyobb, többszereplős vitát, mint az előválasztáson?

Ha valaki megszervezné, és Mihálffy Béla is ott lenne, akkor nem állnék ellene egy ilyen nagyobb vitának sem.

Az egyik legnagyobb, Szegedet sújtó társadalmi probléma évtizedek óta a fiatalok elvándorlása. Akár ellenzékben, akár egy új kormány oldalán ülne be a Parlamentbe, ön hogyan és mit tenne ennek megfékezésére, akár a folyamat visszafordítására?

Probléma az elvándorlás. Sokan érkeznek a városba, és sokan maradnak itt, én is ilyen vagyok egyébként. Viszont ez minden városra jellemző Budapesten kívül, és nem mindig függ össze az adott városban lévő körülményekkel, hanem inkább az országban tapasztalható körülmények függvénye.

De egy város az ellen bőven tudna tenni, hogy ez a folyamat ne legyen olyan drasztikus. Ha 25–35 éves valaki Szegeden, akkor folyamatosan azt tapasztalja, hogy az ismerősei elszívódnak Budapestre, külföldre, és nem igazán térnek vissza.

De nem más városba mennek, hanem Budapestre vagy külföldre, ez egy általános, országos jelenség. Azt gondolom, hogy Szeged egy egyre élhetőbb város, és ha jön ismerősöm más városból, akkor az mindig ezt is erősíti meg bennem. Az elvándorlás ellen leginkább munkahelyekkel lehet tenni, hogy minél jobban fizető munkahelyek legyenek Szegeden.

Jelen pillanatban azt tapasztaljuk, hogy nincs munkanélküliség, és szegedi nagyvállalatok is például Indonéziából hoznak be munkaerőt, mert nem találnak a környékben munkavállalót. Nyilván nem értelmiségi munkakörbe, hanem kétkezi munkára. A megfizethető és jobb körülményeket teremtő munkahelyekből kell több Szegeden. Az elmúlt években sok ilyen jött, például a Lufthansa vagy a BP, ezen kell tovább mennünk, ez egy jó irány.

Nyilván városi hatáskör inkább, hogy a jól fizető munkahelyeket bevonzza, de egy országgyűlési képviselő, aki a városnak a felét képviseli, mit tehet ezért?

Újszeged képviselőjeként jó lobbistája voltam a körzetnek, és azért fogok dolgozni a következő négy évben is, hogy minél több fejlesztés történjen. Szerintem

az a legfontosabb egy önkormányzati képviselő esetében, hogy meghallgassa a választókat, beszélgessen minél több emberrel és a tapasztalataikat politikai döntéssé formálja.

Az elmúlt években ebben is jó eredményeket tudtam felmutatni. A munkahelyteremtésért tennünk kell, és ha lesz kormányváltás, akkor sok mindent tudunk is majd tenni itt, Szegeden is. Ahogy Lázár János is mondta, „a kormányváltással csak Szeged jár jól”. Szeged jól fog járni, de a környező települések is.

Miért?

Mert az új kormánynak nem az a prioritása, hogy minden önkormányzatiságot és minden önálló intézményt elpusztítson és maga alá gyűrjön, hanem hogy minél nagyobb önállóságot adjon, amivel létre tudnak hozni akármilyen, a helyi közösség életét érintő pozitív változást.

Ellenzékben hogy képzeli ezt a fajta parlamenti munkát?

Én a kormányváltásra készülök elsősorban, de azt gondolom, hogy az ellenzéki politikusoknak két lehetősége van. Egyrészt, ha a Fidesz kétharmados győzelmet arat, akkor nem sok értelme van a parlamenti munkának. Ha a Fidesz nem nyer kétharmaddal, akkor egy új politikai helyzet fog megnyílni, amiben igenis lehet eredményeket elérni, akár fejlesztésekért lobbizni az akkori fideszes kormánynál. Ha viszont lesz kormányváltás, akkor sokkal több lesz a lehetőség.

Ha már feljött az előbb Lázár János, tegyünk egy röpke kitérőt. Miért gondolja azt, hogy alaptalan a feltevés, miszerint egy-két tramtrain-megállót ki lehet venni a jelenlegiek közül? Ön ugye kampányolt is Lázár felvetése ellen.

Én azt mondtam, hogy mivel Szegeden meg fog szűnni az 1-es villamos vonala, ezért az összes megállót át kell, hogy vegye a tram-train. Ez a megállapodás jelen pillanatban az állammal és Vásárhellyel is. Innentől kezdve én nem szeretném azt, hogy Szegeden a szolgáltatás színvonala azért csökkenjen, mert a tram-traint nem tudták jól megtervezni. A korábbiakban ennek része volt, hogy a megállók meg fognak maradni. Szerintem nem azért késik a vasútvillamos, mert van egy-két megálló, hanem mert nincs még kész a konstrukció.

Lázár János politikai kampányeszközt csinált belőle, azért indult meg ilyen hamar a próbaüzem, és ezért volt ennyi hiba.

Szerintem ez egy jó szolgáltatás, ami be fog állni idővel, nekem tetszik a tram-train. Ezt használni is fogják a vásárhelyiek és a szegediek is, de nem gondolom, hogy megállókat kell megszüntetni. Látni fogjuk, hogyan fog működni.

Mihálffy Béla interjúnk előtt jelentette be, hogy Tisza-csatornát építenek Mórahalomig a térség elsivatagosodását orvosolandó. Mit szólt ehhez?

Szerintem ez egy eléggé elavult technológia, sokba kerül, de ez nyilván a NER-es cégeknek jól fog jönni. A helyi vízmegtartás a valódi megoldás, ami ellen Zsombón Mihálffy Béla családja is jelentősen tesz, hiszen ott egy több száz milliós projekttel pont az ellenkezőjét érik el annak, hogy a helyi vizet megtartsák a település környezetében. Ugye most arról van szó, hogy a korábban létezett csatornarendszert próbálják meg visszaépíteni és a Tiszából próbálnak meg vizet hozni, de a klímaváltozás egyik fontos következménye az, hogy a folyók vízszintje is jelentősen csökkenni fog.

Szerintem 5–10 év múlva a Tiszából nyári időben, amikor a leginkább kellene víz a Homokhátságban, nem tudnak majd vizet felpumpálni, de ha fel is pumpálják, akkor sem fog a víz odaérni, hiszen közben el fog párologni. Nyilván ez egy ötéves intervallumban megoldás lehet, de akkor sem hiszem, hogy teljes egészében jól fog működni, hosszabb távon ennek semmi értelme sincs.

Ön mit javasolna?

A helyi vízmegtartást. A Homokhátságban Rúzsán van nagyon jó megoldás ezzel kapcsolatban, a polgármesterasszony ebben nagyon jó munkát végzett az elmúlt években, ezt kellene több településen is folytatni más, hasonló projekttel. Amit most csinálnak, az ha a Tisza vízszintje nem fog drasztikusan csökkenni, akkor lehet eredményes rövid ideig, de ha nem tartunk meg helyben vizet, akkor hosszú távon nagyon nehéz megállítani az elsivatagosodást.

Csepegtetőrendszerek támogatásával még valameddig lehet kezelni a helyzetet, de hosszú távon a termelőképessége nem fog megváltozni ennek a területnek.

A projektnek egy másik eredménye az is, hogy levezeti a belvizeket, ami szintén butaság, hiszen azt ott kellene tartani elárasztós vagy más vízmegtartási módszereket alkalmazva.

Milyen lehetőségekkel segítené a fiatal gazdákat és a kis földterülettel rendelkező termelőket?

Sokan panaszkodnak arra, hogy úgy érzik, akkor tudnak forrásokat szerezni, hogyha közel vannak a tűzhöz, a kormányzathoz. Ezen változtatni kell. Az nem egy jó megoldás, hogy területmérettel arányosan nő a támogatás mértéke, hiszen aki egy-két hektár területen próbál gazdálkodni, az kap mondjuk kétszázezer forintot, amivel jelentős fejlődést nem lehet elérni. El kell gondolkodnunk azon, hogy a több ezer hektáros gazdák kárára próbáljuk a kicsiket jobban segíteni, és hogy hogyan alakítsuk át a jelenleg szerintem teljesen egészségtelen támogatási rendszert.

A nagybirtokok újraelosztásával egyetértene?

A magántulajdont én egy szent dolognak tartom, nem akarnék senkitől sem elvenni semmit. Nyilván, akihez jogszerűtlen módon került birtok, azokat felül kell vizsgálni és vissza kell venni, tisztességes pályázatokon ki kell írni újra. De azzal nem értek egyet, hogy valakinek a magánvagyonát elvegyük és odaadjuk valaki másnak.

A határvédelemmel kapcsolatban milyen változtatásokat szorgalmazna?

Hogy működjön a határvédelem. Azt látjuk, hogy a kormány felépített egy kerítést, amin átjön hetente több száz ember, embercsempészek hozzák őket, és minden hétre jut egy baleset a Homokhátságon. Szinte minden településen volt ilyen. Rendszeresen jelzik ezt az emberek, és félnek attól, hogy ott megy mellettük el egy tíz-húsz fős migránscsoport.

Azt gondolom, hogy a kormánynak az lenne a feladata, hogy ezeket az embereket megvédje, garantálja a biztonságukat, mindemellett az ideérkező embereknek emberséges körülményeket teremtsen, amíg a tranzitzónában várakoznak arra, hogy elbírálják a menedékkérelmüket. Szóval jó lenne, ha működne a kerítés, működne a határvédelem, mert ami most van, az egy politikai lózung.

Egy új Parlamentben, ha ön is bekerül, és felmerül a kérdés, hogy lebontsák-e a kerítést, hogyan szavazna?

Nemmel.

És felmerülne egy ilyen kérdés?

Nem hiszem, hogy felmerülne. Eddig egy párttól, a kutyapárttól hallottam az elmúlt időszakban, hogy lebontaná a kerítést. Nem hiszem, hogy ez reálissá válna.

Márki-Zay Péter gyakran fogalmaz félreérthetően, számtalanszor kell utólag magyaráznia a mondatait. Hogy fogadta Márki-Zay jelöltségét, és mit gondol róla? Tud még vele azonosulni?

Én támogattam Márki-Zay Pétert a második fordulóban, és azt gondolom, azért nyerte meg az előválasztást, mert az emberek a mainstreamtől független politikusnak ítélték meg, valaki másnak, aki meg tud szólítani a pártoktól távol álló embereket. A Homokhátságon

sok olyan emberrel találkoztam, aki nem szavazott volna az ellenzékre, ha nem Márki-Zay Péter a vezetője a közös listának,

és nem ő a miniszterelnök-jelölt. Azt gondolom, hogy Márki-Zay Péter egy civil, nem profi politikus, ezért gyakran mond olyat, ami nem biztos, hogy helytálló, de…

Mondhatni sorozatban mond olyat, ami nem teljesen fedi, vagy csak nagy magyarázások után ültethető rá a valóságra.

Márki-Zay egy tisztességes ember, és az, hogy több száz millió forintból összevágnak olyan videókat Facebookon, YouTube-on és mindenféle felületen a megafonos propagandisták, amik egyébként egy középiskolai médiadolgozatnál egyest érdemelnének, nem fogja elhitelteleníteni őt. Ez nem hiszem, hogy fog működni, mert az emberek nem ez alapján fognak dönteni, hanem hogy az egészségügy romokban van, az oktatási rendszer nem működik, a pedagógusok sztrájkolnak, és a kormány az utolsó pénzt is ellopja.

Az említett videókat színvonalon alulinak tartja?

Ez a Fidesz színvonala valójában.

És azok az ellenzéki kampányvideók, amikben pornófilmekből vett hangok vannak alávágva például Szájer Józsefnek?

Én nem láttam ezt a videót. Őszintén, nem tudom miről van szó, nem tudom megítélni. Ez kinek a videója volt?

Az ellenzéki összefogás videója.

Nem láttam.

De visszatérve az előzőre, akkor ön szerint Márki-Zay Péter nem mond félreérthető dolgokat, csak összevágják?

Nem, szerintem mond félreérthető dolgokat, de nem az a kérdés egy választáson, hogy a miniszterelnök-jelölt néha félremond dolgokat, hanem az, hogy a miniszterelnök a saját apjának egy kastélyt épít, a szülőfalujába meg kisvasutat és stadiont. Ezek a fontos kérdések Magyarországon, nem az, hogy véletlen összegabalyodik a nyelve. Én azt gondolom, hogy ő egy civil szakmából jövő ember, aki az elmúlt években nem tudott még a jelöltségre elég jól felkészülni, ami nem függ össze azzal, hogy alkalmas-e. Vásárhelyen alkalmas volt polgármesternek. Ő egy tisztességes ember, aki jól fogja ellátni a feladatát miniszterelnökként is.