100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Karikó Katalin arra biztatta a szegedi kutatónőket, hogy ne legyenek kishitűek, és higgyék el: képesek megvalósítani, amit elterveztek. A Nobel-díjas professzor a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának (MTA SZAB) dísztermében, a Tudomány női hangon című beszélgetésen a kisújszállási gyerekkorától az amerikai kutatólaborokig idézte fel az életútját. A Szegedi Tudományegyetem beszámolója szerint arra is figyelmeztetett, hogy a nők a helyzetüket ne kizárólag áldozati szemszögből nézzék.
A találkozón elhangzott, hogy bár a felsőoktatásban és a doktori képzésben magas a nők aránya, a tudományos ranglétra felső fokain egyre kevesebben vannak, mert a pályakezdő kutatónők jelentős része útközben eltűnik a rendszerből. A jelenséget „szivárgó vezetéknek” nevezik, és a Fiatal Kutatók Akadémiájának friss felmérése is ezt mutatta ki. Keserű nevetés közepette az is elhangzott, hogy „több a László az MTA tagjai között, mint a nő”.
Karikó egyhetes szegedi látogatása során másodszor adták át a Nobel-díja pénzjutalmából alapított JATE-díjakat is. A hallgatói kategóriában Iványi Tamás Gergő biofizikus doktorandusz, oktatói-kutatói kategóriában Röst Gergely matematikus, az egykori JATE-sok kategóriájában pedig Lovász László matematikus kapta az elismerést. A Wolf- és Abel-díjas, egykor az MTA elnöki tisztségét is betöltő Lovász betegsége miatt nem lehetett ott az ünnepségen.
A kutatónők szerint a gyerekvállalás csak az egyik oka annak, hogy sokan elhagyják a pályát: szó esett a tudattalan előítéletekről, a rejtett hátrányokról, és arról is, hogy a nők gyakran maguk becsülik alá a képességeiket. Karsai Krisztina jogtudós az „anyasági büntetésre” és az „apasági jutalomra” hívta fel a figyelmet: egy fiatal kutatónőnél sokszor előre számolnak a gyerekvállalással, a férfi kollégáknál ez ritkán szempont. Hodúr Cecília környezet- és folyamatmérnök felidézte, hogy 45 éve egy pályakezdő kutatónő állásinterjúján is elhangzott: akkor jöjjön vissza, ha a legkisebb gyereke elmúlt hároméves. Farkas Eszter neurobiológus úgy látja, a gyerekvállalás nehézség, de erőforrás is lehet.
Karikó szerint az lehet a legnagyobb erőssége, hogy teljes figyelmével egyetlen problémára tud koncentrálni, ilyenkor minden más háttérbe szorul. Az mRNS-kutatások hosszú évekig kevés figyelmet kaptak, ő mégis mindig a következő apró előrelépésre összpontosított, és nem az elismerés hajtotta, hanem az, hogyan segíthetnek az eredmények a betegek gyógyításában. Arra is rákérdezett, hány pedagógus ül a teremben. Csak egy akadt, Karikó pedig elmondta, hogy az Áttörések – életem és a tudomány című memoárját a tanárok tiszteletére írta.
A beszélgetést Deli Mária akadémikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének igazgatója moderálta. Enyedi Éva Anna vegyész szerint a külföldi munka legnagyobb hozadéka a szemléletváltás, Wilhelm Imola biofizikus pedig a Fiatal Kutatók Akadémiája felmérésének adatai alapján arról beszélt, hogy a külföldi mobilitás és a tudományos teljesítmény összefügg.
A JATE-díjasok díszoklevelet és kisplasztikát kaptak, mellé 5000 dollár, mai árfolyamon nagyjából 1,65 millió forint pénzjutalmat. Röst Gergely a díjazottak nevében azt mondta, a pénzt arra fordítja, hogy a matematika jobban hasznosuljon a magyar társadalomban. Karikó az ünnepségen felidézte: amikor a Nobel-díjjal járó félmillió dollárt a díj létrehozására ajánlotta fel, eszébe sem jutott, hogy ennyiből Lamborghinit is vehetne, sem az, hogy „a későbbi szűkös időkre gondolva” elássa egy erdőben. Rovó László rektor szerint a díj legfontosabb üzenete, hogy a kiválóság közösséget teremt.
Karikó 2024 áprilisában jelentette be a díj alapítását. Az első átadón tavaly novemberben Ilia Mihály irodalomtörténészt, Tóth Ágota vegyészprofesszort és Czikkely Márton Simon doktoranduszt díjazták. Az idei elismerésekre több mint 150 jelölés érkezett.
















