100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Csongrád-Csanád vármegyében havi nettó 490 ezer forint volt az átlagos munkajövedelem 2025-ben, ami az országos, 521 ezer forintos átlagnak a 94 százaléka. A nettó munkajövedelem egy év alatt 41 ezer forinttal, 9,1 százalékkal nőtt a vármegyében – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzéséből, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyijövedelemadó-adatbázisa alapján vizsgálták a települések jövedelmi viszonyait.
A vármegyék rangsorában Csongrád-Csanád a hetedik helyen állt. A legmagasabb átlagos nettó munkajövedelmet Pest vármegyében mérték, havi 577 ezer forinttal, míg a lista végén Szabolcs-Szatmár-Bereg állt 412 ezer forinttal. A dél-alföldi vármegyék közül Bács-Kiskunban 462 ezer, Békésben pedig 429 ezer forint volt az átlagos havi nettó munkajövedelem.
Szegeden nem meglepő módon ennél magasabb jövedelmi sávba esett az átlag, hiszen a megyei átlagot felfelé húzza a város. A GKI települési térképe alapján a városban a havi nettó munkajövedelem az 530–650 ezer forintos kategóriába tartozott. Az elemzés ugyanakkor nem közöl pontos, külön Szegedre vonatkozó átlagértéket, hanem jövedelmi sávok szerint ábrázolja a településeket.
Országosan a nettó havi átlagos munkajövedelem 521 ezer forint volt, 9,9 százalékkal több, mint 2024-ben. A GKI adatai szerint a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban átlagosan 550 ezer forintot kerestek havonta, míg a kisebb városokban 502 ezer, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forint volt ez az érték. Budapesten ennél is magasabb, 666 ezer forintos havi átlagot mértek.
A kutatóintézet szerint a jövedelmi különbségekben meghatározó szerepe van annak, hogy az ország mely részén található egy település. Budapest nélkül a régiók a munkajövedelmek eltéréseinek 25,5 százalékát, a járások 39 százalékát, a településtípusok pedig 15 százalékát magyarázzák.
A GKI kedvező tendenciaként értékelte, hogy a korábban az országos átlag alatt kereső területeken százalékosan nagyobb mértékben nőttek a munkajövedelmek. Az elemzés szerint ebben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is szerepet játszhatott. A felzárkózás ellenére azonban a területi különbségek továbbra is jelentősek.
