Magyar Péter kormányának üléseiről továbbra sem nyilvános, hogy pontosan milyen ügyeket tárgyalnak, a Miniszterelnökség pedig nem válaszolt arra, hogy változtatnának-e a dokumentálás jelenlegi szabályain. A Telex közérdekű adatigénylésben kérte ki a 2026. május 12-i kormányalakítás óta készült összefoglalókat és jegyzőkönyveket, de a Miniszterelnökség a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvényre hivatkozva elutasította a kérést.

Az elutasítás indoklása szerint a jogszabály kimondja, hogy „a kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak”. A cikk szerint az Orbán-kormány is arra törekedett, hogy a kormányüléseken elhangzottak ne kerüljenek nyilvánosságra, és a Magyar-kormány eddig nem változtatott ezen a gyakorlaton.

Az elmúlt fél évben Magyar Péter kormánya majdnem minden héten összeült a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében. A miniszterelnök és a miniszterek Facebook-bejegyzései alapján a tanácskozások általában hosszúak, akár éjszakába nyúlóak, és több tucat napirendi pontot érintenek. A nyilvánosság azonban csak a miniszterelnök által közzétett bejegyzésekből és a kormányszóvivői sajtótájékoztatókból értesülhet a témákról, így a kormány számára kedvező ügyek nagyobb figyelmet kaphatnak, a kellemetlenebb vagy politikailag kockázatos kérdések pedig háttérben maradhatnak.

A kormányülések időpontja és napirendje nem nyilvános, ezért az sem követhető, hogy az egyes döntéseket milyen viták és érvek előzik meg. Bizonyos ügyeknél ezt nemzetbiztonsági szempontok indokolhatják, a jelenlegi szabályozás alapján azonban a kormányülések tartalma akár végleg megismerhetetlen maradhat az utókor számára.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvény nem írja elő szó szerinti jegyzőkönyv készítését a kabinet üléseiről. Az Orbán-kormány 2018-ban egy másik, 2010-es jogszabályból a hangrögzítés kötelezettségét is eltörölte. Ehelyett a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára összefoglalót készít, amelyben rögzíti az ülés helyét és időpontját, a résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét, az előterjesztők nevét, a napirenden kívül felmerült ügyeket és a kormány döntéseinek lényegét. Szó szerinti hozzászólás csak akkor kerül a dokumentumba, ha azt valamelyik résztvevő külön kéri.

Egy 2010-ben elfogadott, máig hatályos kormányhatározat ugyanakkor lehetővé teszi hangfelvétel készítését az összefoglaló összeállításához. A szabály szerint erre az ülés végén, illetve „a kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével” kerülhet sor. A felvételeket a kormány tagjai és az állandó meghívottak később meghallgathatják a Miniszterelnöki Kormányirodában. A szabályozás tehát lehetőséget ad az ülések egyes részeinek rögzítésére, de nem biztosítja, hogy a viták teljes egészében fennmaradjanak.

A Telex a Miniszterelnökség sajtóosztályától azt is megkérdezte, tervezik-e módosítani a szó szerinti jegyzőkönyv készítését nem kötelezővé tevő törvényt, május óta születnek-e ilyen dokumentumok, rögzítik-e a kormányülések teljes egészét, és mikor válhatnak hozzáférhetővé a felvételek. A lap arra is választ várt, hogyan kívánja a kormány biztosítani a kormányülések és a döntések nagyobb átláthatóságát, amelyet a választási kampányban ígért. A megkeresésekre napok óta nem érkezett válasz, ahogy több korábbi kérdésre sem reagált a kormány.

Magyar Péter július 2-i sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta, hogy hangfelvétel és emlékeztető is készül a kormányülésekről. A miniszterelnök szerint a kilencvenes évek elején „nem volt ilyen up-to-date és folyamatos tájékoztatás”, mint a közösségi média korában, ezért akkor fontosabb volt a szó szerinti jegyzőkönyv. Most viszont, fogalmazott, „mindenről azonnal tudni akar mindenki”. Válasza alapján tehát jegyzőkönyv helyett hangfelvétel és emlékeztető készül, de arról nem adott tájékoztatást, mikor és milyen módon ismerheti meg ezek tartalmát a nyilvánosság.

A kérdés azért is aktuális, mert a Tisza Párt választási ígéretének megfelelően, a nemzetbiztonsági vizsgálatot követően megkezdték a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóinak, valamint a titkosított, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok listájának közzétételét. Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének húszéves évfordulóján a kormány honlapjára felkerültek a 2006. őszi kormányülések 50 évre titkosított összefoglalói is. A Telex arról is kérdezte a Miniszterelnökséget, nem tartják-e visszásnak, hogy az Orbán-kormány üléseinek dokumentumait nyilvánosságra hozzák, miközben a Magyar-kormány 2026 utáni üléseinek összefoglalói titkosak maradnak. Erre a kérdésre sem érkezett válasz.

A kormányülésekről már a XIX. század közepén is részletes jegyzőkönyvek készültek, amelyek ma is kutathatók a levéltárakban, és fontos forrásai az adott korszak megértésének. Az Index korábbi cikke szerint a rendszerváltás előtt elkezdték magnóval is rögzíteni a kabinetüléseket, ezt a gyakorlatot pedig Antall József és Horn Gyula kormánya is folytatta az 1990-es években. Az első Orbán-kormány 1998-ban egy kormányhatározattal eltörölte a hangfelvétel készítésének kötelezettségét, és a szó szerinti jegyzőkönyvek helyett rövid emlékeztetőket vezettek be. Majtényi László akkori adatvédelmi biztos kifogásolta a döntést, a kormány azonban azzal érvelt, hogy az üléseken elhangzottak nem közérdekűek, és jegyzőkönyvek nélkül is átlátható a kabinet működése.

A Nyilvánosság Klub az Alkotmánybírósághoz fordult, amely 2006-ban kimondta, hogy a jegyzőkönyvek és hangfelvételek hiánya közvetlenül és jelentősen korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A testület határozata szerint „Egy demokratikus jogállamban a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntéshozatalban résztvevők szakmai álláspontjait (esetleges ellenvéleményeiket) – akár késleltetetten is – megismerjék”.

Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét. Az akkori, szocialista többségű parlament pótolta a hiányosságot, és ismét törvény írta elő a kormányülések hangfelvételének elkészítését.

A 2010-es választás után a második Orbán-kormány egy rendelettel ismét megszüntette a hangfelvétel készítésének kötelezettségét. Emiatt Jóri András akkori adatvédelmi biztos 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban a működésére vonatkozó jogszabály megváltozása miatt már nem bírálhatta el az indítványt.