Erre a hétre is jutott izgalom: hamburger, romániai vízgyűjtők, és egy napelempark, de írtunk nektek az SZTE új kollégiumáról, és az idén a sajtóhoz jutott adó 1 százalékokról is.
Lássuk, mi minden történt szeptember 11. és 17. között!
Fotó: Bálint András / Szegeder
1. Aszály idején a Maros adhatja a szegedi Tisza vízhozamának negyven százalékát, ha Romániában nem csapolják le
A Marosnak jelentősen nagyobb szerepe van a szegedi Tisza vízhozamában, mint azt elsőre gondolnánk: csapadékszegény, vagy aszályos időszakban például a Szegednél mért 125 köbméter/másodperces vízhozamból 49 köbméter érkezett a Marosból, ez a teljes vízhozam majdnem 40 százaléka. A folyó vízjárását tehát nemcsak az időjárás és a klímaváltozás, hanem a Maros romániai szakaszain kiépített vízgyűjtők, és erőművek vízgazdálkodása is befolyásolhatja. Romániában 13 jelentősebb tározó működik a Maros vízgyűjtőjén, amelyeket többek között árvízvédelemre, energiatermelésre, öntözésre és vízellátásra használnak.
A román vízügy szerint ezek hosszú távon csak minimálisan befolyásolják a folyó átlagos vízhozamát, egy szakértő szerint azonban száraz időszakokban igenis nagy jelentősége lehet a visszatartott víznek. A helyzeten az sem javít, hogy a klímaváltozás hatásai egyre erősebben látszanak: csökken a hófelhalmozódás, nő a párolgás, gyakoribbak a forró, száraz nyarak, és a Maros vízhozama is egyre inkább átrendeződik az év során. A jövőre vonatkozó román modellek szerint a század végére a vízgyűjtőn csökkenhet a csapadék és az átlagos vízhozam is, nyáron és ősszel pedig különösen jelentős visszaesés várható. A Maros vízhozamának változása szerencsére közvetlenül nem veszélyezteti Szeged ivóvízellátását, az alacsony vízállás azonban vízminőségi és vízgazdálkodási problémákat okozhat.
2. Kis híján munkásszállóvá avanzsált az egykori Kék Csillag étterem
A hatóságok egy július végi ellenőrzés során nem kevesebb mint 37 emeletes ágyat, és 10 kínai állampolgárt találtak az Olajbányász téri Kék Csillag étteremben. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal tűzvédelmi hiányosságokat is feltárt: nem volt tűzvédelmi szabályzat, megfelelő tűzjelző rendszer vagy érvényes felülvizsgálattal rendelkező tűzoltókészülék, valamint több berendezés megfelelőségét sem tudták igazolni. A hivatal szerint az ingatlan jelenlegi állapotában nem igazán alkalmas szálláshely üzemeltetésére. Közvetlen, életet vagy testi épséget veszélyeztető körülményt nem találtak, ezért figyelmeztetéssel és a szabálytalanságok megszüntetésének előírásával megúszta a hely.
A tíz kínai munkás mindegyike egyébként érvényes útlevéllel és munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel jött az országba, viszont az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azt állapította meg, hogy nem az engedélyükben szereplő munkavégzési helyen és munkakörben dolgoztak, ezért eljárás indult. Az emeletes ágyakat a hatóságok elsőre szálláshely-szolgáltatás lehetőségére utaló körülményként rögzítette, az önkormányzat későbbi ellenőrzésekor viszont azt állapította meg, hogy az ágyak használaton kívül vannak, csak a vázuk maradt az épületben.
Gulyás Márton, a Partizán alapítója Fotó: Partizán / Facebook
3. A Telex és a Partizán gyűjthette be a nagy lóvét az adónk 1 százalékából
Idén összesen 21,4 milliárd forint sorsáról rendelkeztek a magyar adófizetők az szja 1 százalékos rendszerében, ebből 1,8 millió ember 31 299 civil szervezetet támogatott. A Center for Sustainable Media elemzése szerint 116 médiához és újságíráshoz kapcsolódó szervezethez összesen mintegy 1,6 milliárd forint jutott, ez az összes felajánlás 7,6 százalékát jelenti. A növekedés azonban két nagyágyúra koncentrálódott: a Partizán 576,9 millió, a Telex pedig 543,3 millió forintot kapott, így ez a két szervezet a médiának jutó összeg csaknem 70 százalékát zsebelte be.
A média egészében a felajánlott összeg egyébként 18, a támogatók száma pedig 10 százalékkal nőtt, a helyi és regionális sajtó támogatása viszont jelentősen visszaesett. A vizsgált 19 helyi és regionális szervezethez összesen nagyjából 3 millió forint érkezett 237 adózótól, ami egy év alatt 30,6 százalékos visszaesést jelent az összegben, a támogatók száma pedig 42,3 százalékkal csökkent. Szegeden is hasonló tendencia látható: újságunk alapítványa idén 823 399 forintot kapott 59 adózótól, míg 2025-ben 152 ember összesen 1 457 986 forintot ajánlott fel. Ez a támogatók számának 61, a felajánlott összegnek pedig 43,5 százalékos csökkenését jelenti, miközben az egy felajánlóra jutó összeg 9600-ról közel 14 ezer forintra nőtt.
Hódmezővásárhelyre is megérkezett a smash burger, márciusban nyílt meg ugyanis a város első ilyen étterme, a Burgo az Andrássy úton. A hely nemrég bővítette a kínálatát, amelyben jelenleg nyolcféle állandó burger szerepel, emellett rendszeresen vannak heti ajánlatok is. Az alapnak számító Classic burger dupla hússal is kérhető, a marhahús pedig Erdélyből, a Black Angus Farmról érkezik. A merészebb ízek kedvelőinek ott a Cammy burger grillezett camembert-rel, mangós hagymalekvárral és borsos majonézzel, míg a Baconnaise-ben kétféle formában is megjelenik a bacon.
A burgerekhez minden esetben gluténmentes bucikat használnak, köretként pedig többek között vastagabb hasábburgonya, édesburgonya és jalapeño poppers kérhető. A heti ajánlatok között ennél is bátrabb kombinációk bukkannak fel, például babpürés, kandírozott paprikás burger vagy citromos kígyóuborkával készülő változat. Kormos Gergő cikke szerint éppen a kísérletező kedv lehet a Burgo egyik legérdekesebb sajátossága, és jó hír a szegedi burgerrajongóknak, hogy a közeljövőben egy szegedi üzlet nyitását is tervezik.
5. A szegediek nem szeretnének román napelemparkot építeni, mert az messze van
A romániai határnyitás és az új beruházások ellenére sem valószínű, hogy a szegediek tömegesen kezdenének Romániába járni dolgozni. Tökéletes példa erre az Arad megyei Pél és Ottlaka térségében épülő Dama Solar napelempark, itt a kivitelezés csúcsidőszakában mintegy 500 ember dolgozhat majd, és a beruházó a Szeged környékéről érkező jelentkezőkre is számít a Szegedtől körülbelül 120 kilométerre található park munkálatai során.
A Szegeder által megkérdezett szegediek többsége azt mondta, hogy ez a táv már nem inga táv, egy munka kedvéért nem utaznának ennyit. A válaszok alapján nem elsősorban a határátlépés vagy a romániai munkavállalás jelentene akadályt, hanem az ingázással járó idő- és üzemanyagköltség. Többen ugyanakkor jelezték, hogy magasabb fizetésért, illetve megfelelő munkakörülmények mellett már megfontolnák a lehetőséget. Farkas Anna cikke arra is rámutat, hogy a határ menti munkaerőpiac szorosabb összekapcsolódása önmagában nem oldja meg a szegedi munkaerőpiac problémáit: a munkavállalóknak a bérek mellett azt is mérlegelniük kell, hogy a napi utazás mennyit venne el az idejükből és a keresetükből.
6. Felbokrétázták az SZTE legújabb kollégiumát, már csak be kell fejezni
Elérte legmagasabb pontját az SZTE id. Jancsó Miklós Kollégiumának bővítése, 2027 elejére összesen 240 új férőhellyel bővül az egyetem kollégiumi kapacitása. A több mint 3,5 milliárd forintos beruházás két új épületszárnyat jelent: a Liliom utcában 60, míg a Semmelweis utcában, az egykori Jatata bordélyház helyén pedig 180 férőhelyes épület készül. Az új szárnyakat a meglévő kollégium két oldalára, meglehetősen szűk helyre kellett beilleszteni. A tervek szerint az épületek téglaburkolatot és modern energetikai megoldásokat kapnak, a Liliom utcai részen pedig színes ablakkeretek törik majd meg a homlokzatot. Az egyetem jelenleg mintegy négyezer kollégiumi férőhellyel rendelkezik, és további fejlesztéseket is tervez, köztük egy 800 férőhelyes kollégiumot a Science Parkban.
Rendkívül szerényen saját képem választottam a hét képének, amelyen az immáron szerkezetkész Semmelweis utcai koli látható a napfelkeltében. Valami megfogott az egyelőre tátongó, nagy szürke épületben, az ég hideg kékében, és az ezekkel szöges ellentétben álló rikító sárga daruban. Véleményem szerint ez egy jól működő kombó, bár be kell valljam, hacsak valakinek nem daru volt a jele az oviban, izgalmasnak nem mondható.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A nemzetbiztonsági bizottság meghallgatná Szijjártó Pétert a BYD-nál vállalt pozíciójáról, de a bizottsági titkárság szerint nem tudják elérni a volt külügyminisztert
Újabb szegedi dühöngő helyén épül parkoló: a Szilléri sugárút és a Kereszttöltés utca mögött 15 parkolóhely mellett streetballpályát és közösségi kertet is kialakítanak
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Lehetsz több száz vagy több ezer kilométerre: Szeged továbbra is a te városod. A Szegeder pedig akkor is figyel arra, mi történik otthon, amikor te épp, vagy már, máshol élsz. Tegyél támogatásoddal azért, hogy Szegeden továbbra is legyen független helyi sajtó, amely utánajár, kérdez és számon kér!
