100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Bokrétaünnepet tartottak az SZTE id. Jancsó Miklós Kollégiumának építkezésén kedden. Az egyik új épületszárny ugyanis elérte legmagasabb pontját, így hagyományosan felkerült rá a babérkoszorú.
A több mint 3,5 milliárd forintos fejlesztés révén összesen 240 új férőhellyel bővül a Szegedi Tudományegyetem kapacitása. A Liliom utcában egy 60 férőhelyes, a Semmelweis utcában pedig egy 180 férőhelyes új kollégiumi épület készül el 2027 elejére az egyetem közleménye szerint.
A terveket Kiss Tamás és Kenyeres László jegyzik, a Dot Design Kft. közreműködésével készült a Fontos Stúdió honlapja szerint.


A látványtervek szerint egészen jól néz majd ki, és fontos megjegyezni, hogy nem csupán rehabilitációról, hanem következetes továbbépítésről van szó. A meglévő kollégiumi épület struktúrájához illeszkedik a két új szárny: a Semmelweis és Liliom utcákban fogják azt közre.
A homlokzat a költségvetéshez és a kollégiumi jelleg ellenére igényes kialakítású: nem vakolt, hanem az elmúlt időszakban átadott, modern gyermekpszichiátriai szárnyhoz hasonlóan téglaburkolatos. A Liliom utcai részen színes ablakkeretek törik meg a szürkeségét.


A keddi bokrétaünnepen Rovó László, az SZTE rektora megemlítette, hogy 14 hónappal ezelőtt rakták le az új épületszárny alapkövét, akkor még egy fa árnyékában kerestek menedéket a nagy hőség miatt. Tíz évvel ezelőtt a szegedi egyetem kimaradt a nagy kollégiumfejlesztési hullámból, ezért is kiemelt esemény, hogy most egy új kollégium épülését ünnepelhetik – tette hozzá.
„Nagyon jó, ha olyan vállalkozóval működhetünk együtt, aki ha elvállal egy feladatot, azt meg is csinálja. Nemcsak megcsinálja, hanem annyi pénzért és arra a határidőre végzi el a munkát, amiben megállapodtunk. Ez ma már nem magától értetődő dolog” – köszönte meg Rovó a kivitelező Bodrogi Bau Kft.-nek.


Bodrogi Ferenc ügyvezető igazgató szerint ez az építkezés nem olyan, mint bármely másik, hiszen „cipőkanállal kellett berakni az új épületszárnyat két meglévő épület közé”. Az alapozásnál és a szerkezetépítésnél néhány problémát meg kellett oldani, de Bodrogi szerint az újratervezés gördülékenyen ment.
A felhasznált Carboland hőszigetelést és az alumínium nyílászárókat Szegeden, a saját gyárukban készítik. Éppen ezért tudtak kedvezőbb árakat biztosítani a versenytársakénál. Az új kollégiumépület berendezését is a cégcsoport biztosítja, a beépített szekrények, ágyak Hódmezővásárhelyen, a Woodenland gyáregységükben készülnek.


Az épület modern energetikai megoldásainak köszönhetően gazdaságos lesz az üzemeltetés, és csak minimális garanciális javításokra lehet majd szükség Bodrogi szerint.
Fendler Judit kancellár arról beszélt, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek az elmúlt nyolc évben több mint harminc olyan beruházása volt, amely meghaladta az egymilliárd forintot. „Sajnos kollégiumberuházásunk kevés volt, mert ezek már akkora összegek, amik nagyon megviselik az egyetem pénztárcáját.”


Jelenleg körülbelül négyezer kollégiumi férőhely van, amit a kancellár szerint folyamatosan fejlesztenek, karbantartanak: a Hermanban a nyáron újítottak fel 30 szobát. Az SZTE ígéreteket kapott az államtól, hogy kapnak majd forrást kollégiumfejlesztésre, illetve saját forrásból is építkeznek, ennek eklatáns példája a Jancsó-kollégium bővítése.
A külföldi hallgatók számára a Tavasz utcában bérelnek kollégiumot az egykori kenyérgyár átalakított épületében, és a Derkovits fasor 17-ben alakítanak ki új apartmanokat körülbelül 50 férőhellyel. Az egyetem a Science Parkban egy 800 férőhelyes kollégiumra írt ki közbeszerzést, de erre a forrást eddig nem sikerült elnyerni – említette meg az Öthalmi Campust, amire azt remélik, jut majd uniós forrás.















