Szegeden sok álláskeresőnek nem egyszerű megfelelő munkát találni, miközben a térségben egymás után jelennek meg olyan nagyberuházások, amelyek jelentős munkaerőt igényelnek. A munkaerőhiány azonban nem feltétlenül oldható meg egyszerűen azzal, hogy a szomszédos országokból vagy régiókból hoznak dolgozókat, és fordítva is kérdéses, hogy a szegediek hajlandóak lennének-e naponta átlépni a határt egy állás kedvéért annak ellenére, hogy Románia nemrég belépett a Schengeni övezetbe.

Erre most az Arad megyei Pél és Ottlaka térségében készülő Dama Solar szolgáltat konkrét példát. A több mint ezer hektáron épülő napelempark kivitelezésének csúcsidőszakában a fejlesztő Rezolv Energy szerint körülbelül 500 ember dolgozhat majd a projekten, amely Európa egyik legnagyobb ilyen beruházása lesz. A cég a Szegedernek azt írta, hogy a magyar határ közelsége miatt a szegedi térségből érkező jelentkezők felé is nyitottak lesznek.

A legtöbben nem ingáznának

A romániai napelemes beruházás Szegedtől körülbelül 120 kilométerre található – viszonyításképpen Budapest 170 kilométerre fekszik a dél-alföldi megyeszékhelytől. A Szegeder által megkérdezett szegediek többsége nem ingázna Romániába csak azért, mert ott adódik egy munkalehetőség. A válaszok alapján viszont nem feltétlenül maga a határátlépés vagy a romániai munkavállalás jelentene problémát, hanem az, hogy a napi ingázás mennyi időt és pénzt vinne el.

Egy negyvenes éveiben járó férfi például azt mondta lapunknak, hogy munka miatt jelenleg naponta mintegy 90 kilométert utazik Magyarországon belül – ez nagyjából a Szeged és Kecskemét közötti távolság –, Arad környékére azonban már nem vállalná a napi utat. Saját tapasztalatai alapján a napi másfél–két órás utazást, majd az ugyanennyi visszautat már túl megterhelőnek tartaná. A hosszú ingázás nemcsak az üzemanyag és az autó fenntartása miatt jelentene pluszterhet számára, hanem a családtól is időt venne el, és a munka utáni ügyintézést is megnehezítené. „Szóval én mint évek óta ingázó, odáig már nem mennék, baromi megterhelő” – fogalmazott.

Mások számára nem feltétlenül maga az út jelentette volna a legnagyobb problémát. Volt olyan szegedi, aki az egyórás időeltolódást említette olyan körülményként, amelyhez alkalmazkodni kellene, más általunk megkérdezett pedig úgy gondolta, elsősorban a fizetés döntené el, hogy megérné-e vállalni a munkát. „Előbb ki kell számolni a napi autózás költségét, majd ahhoz minimum hozzá kell adni 400 ezer forintot” – fogalmazta meg saját elvárását az egyik harmincas éveiben járó férfi.

A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének évente elvégzett kutatása idén a szegediek körében ugyanerre tágabb értelemben is rákérdezett. Arra, hogy mit tennének, ha Szegeden nem találnának megfelelő munkát, a válaszadók csaknem fele azt mondta, hogy akkor is a városban maradna, és inkább helyben keresne másik lehetőséget.

A fizikai munkások helyett inkább a szakemberek mehetnek

Vida György, az SZTE Gazdaságtudományi Karának docense is úgy látja, hogy kevés az esélye annak, hogy a Dama Solar építésének akár 500 fős csúcslétszámát jelentős részben Szegedről érkező munkavállalókkal töltsék fel. Szerinte egy ekkora beruházásnál a fizikai munkaerőt gyakran már meglévő, mobilis állományból vagy nemzetközi munkaerő-toborzással biztosítják, ezért a szegediek számára inkább a képzettebb, speciálisabb munkakörök, például a mérnöki pozíciók lehetnek reálisabbak.

Vida szerint a határon átnyúló munkavállalásban a fizetés mellett az árfolyamok, az utazási idő, a munkafeltételek és a nyelvtudás is szerepet játszanak. A román nyelv ismerete például előnyt jelenthet a romániai munkavállalásnál.

A szakértő szerint hosszabb távon az sem kizárt, hogy inkább Romániából érkeznek majd munkavállalók Szegedre. A szegedi nagyberuházások és az ipari park fejlesztése ugyanis további munkaerőigényt teremthetnek, ami az aradi és a román határ menti térség munkavállalói számára teheti vonzóbbá a szegedi állásokat. Különösen azok számára lehet ez érdekes, akik magyarul is beszélnek.

A BYD elszívó hatása

A szegedi nagyberuházásoknál már felmerült a határon túli munkaerő bevonása is. A BYD a szegedi gyár felfutásakor mintegy 10 ezer munkavállalóval számol, és a munkaerő biztosításában a határon túli térségekre, így Vajdaságra és Romániára is számított.

A határ két oldalán tehát mindkét irányban megjelenhetnek olyan állások, amelyek megszólíthatják a szomszédos térség munkavállalóit. A közlekedési kapcsolatok ugyanakkor nem minden esetben oldják meg a napi munkába járás kérdését: Szeged és Szabadka között például már vasúti kapcsolat is van, de a munkavállalásnál az utazással töltött idő és annak költsége továbbra is szempont marad.

Vida is úgy véli, a határátkelés egyszerűbbé válása önmagában nem teszi automatikussá a határon átnyúló munkavállalást. Szerinte a két térség munkaerőpiacának kapcsolatát az határozhatja meg, hogy az egyes munkakörökben milyen bérek és munkafeltételek érhetők el, illetve milyen nyelvtudást várnak el.

A Dama Solarnál egyelőre az sem tudható, pontosan milyen állások nyílnak majd meg, milyen feltételekkel lehet jelentkezni, és hány embert keresnek. Az AJOFM szerint a projekthez kapcsolódó konkrét munkaerőigényről akkor lehet majd többet tudni, amikor a kivitelezéshez szükséges munkáltatók bejelentik igényeiket. A fejlesztő szerint egyelőre a finanszírozási és beszerzési folyamatok zajlanak.