100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A dokumentumokból mindenki számára láthatóvá válhat, milyen döntéseket zárt el az Orbán-kormány a nyilvánosság elől, és hogyan működött az elmúlt másfél évtizedben az „állami közpénzszivattyú” – közölte a kormányzati kommunikáció az MTI-vel.
A közlemény szerint a kormány most tizenhárom, közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntést hoz nyilvánosságra, de a folyamat folytatódni fog, összesen mintegy száz döntés bemutatásával. A „háromezres kormányhatározatok” eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra.
A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható. A Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt.
Az első ”csomagról” azt közölték: a 2010 utáni kormányok alatt a Századvég szerepe és állami finanszírozása látványosan nőtt. A csoport közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az államnak, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott.
A Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává. A most nyilvánosságra hozott, korábban minősített úgynevezett háromezres kormányhatározatok első csomagja ennek a rendszernek a működésébe is betekintést enged: megmutatja, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett közpénz a Századvéghez. A dokumentumok így az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmus egy részét is láthatóvá teszik.
A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint a Telexnek adott szeptember eleji nyilatkozatában elmondta, hogy a kormány eddig összesen kétezer milliárd forint értékű ügyekben tett feljelentést. Ruff Bálint arról is beszélt, hogy folyamatban van a Századvég átvizsgálása, amely az elmúlt tíz évben 20-30 milliárd forint között kapott közpénzt tanulmányírásokra, kutatásokra, egyben jelezte, hogy ebben az ügyben is feljelentést fognak tenni.
A miniszter emlékeztetett, már tettek feljelentést a médiafigyelést „horribilis” összegekért végző Observerrel kapcsolatban, ahogy a Kommentár Alapítvánnyal szemben is, amelynek „huszonmilliárdért vettek ingatlanokat”. A Nézőpont Intézetnek fizetett pénzeket pedig „már adják össze” a kollégái. „A magyar állam kifizetett 10–20 milliárd forintot arra, amit a ChatGPT 0,1 másodperc alatt meg tud írni.” Néhány héten belül kiírnak egy nyilvános közbeszerzést a közvéleménykutatói feladatokra, amelynek elbírálása után minden kutatás, amit a magyar állam rendel, nyilvános lesz.
A büntetőjogi felelősséget firtató kérdésre válaszolva jelezte, arról a nyomozó hatóságnak kell döntenie. Mint mondta, minden szerződést aláírt valaki, „a háromezreseket például az akkori miniszterelnök”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy feljelentés tételéhez rövid idő is elegendő, a rendőrségi nyomozás már sokkal hosszabb.
