A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) interaktív oldalon tette közzé az adatokat, amelyet saját fejlesztésként három hónap alatt készítettek el – vette észre a 24.hu.

Az első körben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és járványok, valamint a 2022-es európai pontprevalencia-vizsgálat adatai kerültek fel. Köztük vannak a Clostridioides difficile baktérium okozta fertőzések, vagyis a CDI-k, amelyek súlyos hasmenést és vastagbélgyulladást okozhatnak, továbbá az egészségügyi ellátással összefüggő járványok adatai.

Az adatok a több év alatt kialakított Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) adatbázisából származnak. Az adatgyűjtés és feldolgozás egységes definíciók, illetve validált surveillance-módszertan alapján történik, az adatokat évente frissítik, és letölthető adatbázisként is hozzáférhetővé teszik. A Szegedi Tudományegyetem klinikáiról is elérhetőek adatok.

Az intézményi adatok azonban önmagukban nem alkalmasak egyszerű kórházi rangsor készítésére.

Nem is vált valamennyi kórházi fertőzés adata nyilvánossá: a műtéti sebfertőzések, katéterhez köthető húgyúti és véráramfertőzések, lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladások, valamint intenzív és koraszülöttosztályos fertőzések adatai egyelőre hiányoznak. Az alkoholos kézfertőtlenítő használatáról sem közöltek adatot, de erre később külön felület készül. November 30-tól a multirezisztens kórokozók és véráramfertőzések adatai következnek.

A dashboardokon országos adatok mellett intézmény és év is kiválasztható, majd „kártyákon”, „csempéken” és grafikonokon jelennek meg az adott kórház betegellátási és fertőzési adatai, ötéves idősorokban. A készítők az egyes adatokhoz és adatsorokhoz infoboxokat, valamint fogalommagyarázatokat is mellékeltek, hogy könnyebb legyen értelmezni a többféle mutatót.

Az adatok nem minden magyarországi egészségügyi intézményre vonatkoznak: a dashboardokon kizárólag a magyarországi aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó kórházak fertőzési adatai szerepelnek. A krónikus, illetve rehabilitációs ellátást biztosító intézmények adatai nem kerültek be a most közzétett felületekre, így azok alapján ezek az intézmények nem vizsgálhatók.

Az NNGYK szintén hangsúlyozza, hogy az adathalmazból nem készíthető megalapozott kórházi rangsor. A fertőzési mutatókat ugyanis jelentősen befolyásolja az intézmény profilja, a betegek állapota, az ellátás összetettsége, valamint az is, milyen intenzíven keresik és jelentik a fertőzéseket. Egy súlyosabb betegeket ellátó, lelkiismeretesen adatot szolgáltató kórház ezért rosszabb mutatókat produkálhat egy kisebb intézménynél.

A magasabb fertőzési esetszám önmagában nem jelenti azt, hogy rosszabb az ellátás. Ferenczi Tamás szerint aki több mintát vizsgál, az több fertőzéses esetet is találhat, miközben az alacsonyabb szám sem bizonyítja automatikusan a megfelelő működést, mert mögötte akár aluljelentés is állhat. Az intézményi mutatókat ezért mindig a körülményekkel együtt kell értelmezni.

Az adatok közzététele a Tisza és Hegedűs Zsolt egyik fontos egészségügyi vállalása volt, miközben szakemberek évek óta hangsúlyozzák, hogy az adatok titkossága rontja az egészségügybe vetett bizalmat. A TASZ korábban pert indított a kórházi adatok nyilvánosságáért, amelyet 2018-ban megnyert, később pedig a Direkt36 cikksorozatban foglalkozott a témával.