Arad megyében az elmúlt hónapok csapadékhiánya miatt kiszáradt a Maros valamennyi mellékfolyója, miközben maga a folyó már csak az ilyenkor megszokott vízmennyiség mintegy harmadát szállítja a megyei szakaszán – írja az Agerpres.

A négy fő mérőponton mindenütt jóval a sokéves átlag alatt alakul a Maros vízhozama. Soborsinnál másodpercenként 63,8 köbmétert mértek, Lippánál az átlag 26, Aradnál 29, a magyar határhoz közeli Nagylaknál pedig 32 százalékát. Nagylaknál ez másodpercenként 42,8 köbméteres vízhozamot jelent.

A Maros Nagylak térségétől Magyarország felé folytatódik, Apátfalva és Makó mellett halad el, majd Szegednél torkollik a Tiszába. A magyar vízügy adatai szerint szeptember 1-jén 0 órakor Makónál mínusz 117 centiméteres vízállást és másodpercenként 36,9 köbméteres vízhozamot mértek. Hatalmas ingadozás volt azonban a vízállásban, mert szeptember 2-ára már 10 centivel alacsonyabb, mínusz 127 centi volt a folyó, késő délutánra végül 5 centivel magasabb lett a vízállás.

A mínusz 117 centiméteres makói vízállás is már különösen alacsony, hiszen 2022-ben még ez volt az ott valaha mért legalacsonyabb érték. Ezt 2025-ben több új negatív rekord követte, október elején pedig mínusz 124 centiméterig süllyedt a folyó, most ez dőlt meg szerdán. Egy akkor megszólaló kutató szerint a Maros vízszintje 2012 óta tartósan csökken, vízhozama pedig szintén egyre kisebb.

A román vízügyi szakemberek szerint Arad megyében súlyos a helyzet, mivel a folyónak nincs utánpótlása: valamennyi mellékfolyója kiszáradt. A Maros ugyanakkor még nem érte el a történelmi minimumot, ugyanis a térségben valaha mért legalacsonyabb vízhozamot 1985 januárjában jegyezték fel, mindössze másodpercenként 15,5 köbméterrel. Ez Makónál 30,2 köbméter volt mínusz 127 centis víznél.

A hónapok óta tartó szárazság a mezőgazdaságot is jelentősen érintette. A károk összesen 79 359 hektárt érintenek, és a felmérések alapján a termésveszteség 30–70 százalék között alakul. Augusztus végén a magyar–román határ mindkét oldalán látványosan kiégtek a földek. az Alföld magyar oldalán szintén elszáradt a kukorica és a napraforgó jelentős része.

A rendkívüli szárazság és a fogyó vízkészletek miatt többféle korlátozást vezettek be. Az Aradi Vízügyi Vállalat 16 településen éjszakai vízkorlátozást alkalmaz, éjfél és hajnali négy óra között elzárják a vizet, hogy a tározók nyomása és tartaléka napközben helyreálljon. Kiszenden naponta csak két órán át van víz a hálózatban, miközben az öntözési célú Marosvíz-kivételt is korlátozták vagy megtiltották a minimális ökológiai vízmennyiség védelmében.

Szegeden a Tisza is rekordalacsony, mivel a folyó szerbiai szakaszán, Törökbecsénél található duzzasztómű műszaki problémája okán és a rendkívüli szárazság miatt deciméteres nagyságrendű vízszintcsökkenést várt az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig). Szegeden ugyan ivóvíz-hiánytól vagy korlátozástól nem kell tartani, ahogy az Szolnoknál felmerült, ám az alacsony víz a mezőgazdasági vízellátást veszélyezteti a szivattyútelepek működésének ellehetetlenülésével.

Bár a Tiszán Szegednél történelmi minimumnak az 1946 októberében mért mínusz 250 centiméter (LKV) számít, a törökbecsei duzzasztómű megépítése óta már a 46 centiméter a negatív rekord. A szeptember 2-ai vízállás 45 centi volt Szegeden délután 3 órakor, ám az új rekord augusztus utolsó napján 43 centinél állt be.