Ősztől védett területekre vezetnek ki nagy mennyiségű vizet egy Csanytelek és Baks közelében található magánhalastóból, amelyből a lehalászás előtt eddig a Dong-éren keresztül a Tiszába engedték a vizet – írja a Magyar Narancs. A kezdeményezést a Szeri Vízválasztó Mozgalom és a halastó tulajdonosa indította el.

Az extenzív haltenyésztéssel foglalkozó gazdaságban késő ősszel és télen, a lehalászás előtt két hét alatt engedik le a vizet. Nagy Tamás ökológus, a mozgalom tagja és korábbi természetvédelmi őr régóta látta a lehetőséget a víz megtartásában, miközben a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet vizes élőhelyei nehezen fenntarthatók. Ezekre a ramsari egyezmény miatt is vigyázni kell.

„Évek óta próbálkoztunk azzal, hogy megszervezzük a víz kivezetését, de vagy nem jókor kezdtük el a munkát, vagy nem sikerült összehangolni a két állami szervezet, a nemzeti park és a vízügyi igazgatóság munkáját” – mondta a lapnak Magyar Kitti vidékfejlesztési agrármérnök, a Szeri Vízválasztó Mozgalom tagja. „Korábban az ilyen civil kezdeményezések, ökológiai vízpótlásos projektek nehezen érték el az állami szervezetek ingerküszöbét. A 2022-es aszály után azonban mindenkinek ki kellett lépnie a komfortzónájából. A vízügyi ágazat is ezen az úton jár. Idén az derült ki, hogy pont időben kezdtük a szervezést.”

Szerintük sokat segített, hogy a halastó gazdája, Szabó Zoltán nem csak támogatta az ötletet, hanem helyismerettel és tudásával segítette is. Mivel a víz állami területre kerül, kevés földtulajdonossal kell egyeztetni, a terület gazdája pedig a nemzeti park. A tájvédelmi körzet vizes élőhelyeit a Dong-ér látja el vízzel, amely elsősorban Kecskemét tisztított szennyvizét vezeti a Tiszába.

A Dong-ér alsó szakaszára azonban a Kecskeméten működő ipari üzemek vízigénye miatt egyre kevesebb víz jut, miközben a melegben minden vízfelület fokozottan párolog. A halastóban ugyanakkor 1,6 millió köbméter víz van, amelyet ősszel ki lehet vezetni. Ehhez szivattyúra van szükség, mert gravitációsan nem lehet eljuttatni a vizet a védett területre. A költségek kapcsán felmerült, hogy az ökológiai vízpótlás állami feladat-e, vagy a civileknek, illetve a halastó gazdájának kell fizetnie.