A Duna Médiaszolgáltató Zrt. kedden délután nyilvánosságra hozta a 482 oldalas dokumentumot, amely a Magyar Távirati Irodánál (MTI) történt, hírek manipulálására vonatkozó eseteket gyűjti össze.

A dokumentumról augusztus elején vált ismertté, hogy az MTI újságírói átadták az MTVA új vezetésének. A Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése ennek nyomán belső vizsgálatot rendelt el az iratban összegyűjtött esetekkel kapcsolatban.

A magukat Pro Domo munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők több mint tíz éven keresztül gyűjtötték azokat a levelezéseket, e-maileket és csetüzeneteket, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogyan manipulálták, hamisították meg vagy hallgatták el az MTI-nél a híreket. A munkacsoport szerint ezek az esetek „nyilvánvalóan ellentétesek a szerkesztőségi alkalmazottak munkaköri leírásával, az MTI Szerkesztőségi Kézikönyvével, a 2010. évi CLXXXV. törvénnyel, illetve a jogszabály alapján készített Közszolgálati Kódexszel és az Alaptörvénnyel”.

A munkacsoport az összegyűjtött eseteket több kategóriába sorolta. Ezek között szerepelnek az elhallgatott vagy parancsra készített hírek, a kidobott hírek, a manipulált anyagok, valamint a cenzúrázott és hamis hírek.

Az MTVA augusztus elején már közzétett egy 15 oldalas válogatást is a dokumentumból, amely a közmédia állítása szerint a rendelkezésre álló iratanyag reprezentatív válogatása volt.

A végleges, 482 oldalas dokumentum felépítése megegyezik a 15 oldalas kivonatéval: tematikus csoportosításban, időrendben, belső levelezésekből származó részletekkel mutatja be az MTI rendszerében megjelent, illetve meg nem jelent híreket. Egyes MTI-szerkesztők neve szerepel az iratban, más dolgozók nevét azonban kitakarták. Néhány levél a rossz felbontás miatt olvashatatlan.

A dokumentum külpolitikai híreket és témákat tartalmaz, belpolitikaiakat nem. Emiatt magyar politikai szereplők nevei sem szerepelnek benne, Szijjártó Péter kivételével. Az irat szerint olyan anyagok sem jelenhettek meg, amelyekben nemzetközi szervezetek bírálták Orbán Viktort, vagy amelyek a magyar sajtószabadság helyzetével foglalkoztak.

A Telex összegyűjtött néhány példát a dokumentumból:

„A kijevi tudósító váltig állítja, hogy Olaf Scholz német kancellár Kijevben azt mondta, hogy nem tudjuk mit tegyünk. Ilyen az eredeti leirat szerint a sajtótájékoztatón nem hangzott el”.

„[A szerkesztő] napok óta minden nap anyagot készíttet arról – többnyire hiteltelen és semmilyen komolyan vehető hírügynökség által nem idézett, jobboldali amerikai lapokból –, hogy Hillary Clinton egykori elnökjelölt kampánycsapata John Durham különleges ügyész beadványa szerint kémkedett Donald Trump után.”

„A magyar állami hírügynökség nem számolt be róla (címes-leades főhírben), hogy a két állam közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóján, egy potenciális orosz-ukrán fegyveres konfliktus árnyékában, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő először beszélt egymással. A telefonos kapcsolatfelvétel során Zelenszkij kijevi látogatásra hívta meg Orbánt. A tény maga megjelent az MTI-ben az […] ismét Ukrajnát ostorozó Szijjártó-közlemény legalján eldugva.”

„Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 10-én éjjel az általa vezetett tárca honlapján megjelentetett egy nyilatkozatot a Szijjártó Péterrel folytatott, lehallgatott és kiszivárogtatott telefonbeszélgetéseinek egyikéről. Az állami média irányítói többórás »érlelés« után a dobás mellett döntöttek, feltehetően azért, mert nem ítélték hasznosnak a választási kampány szempontjából.”

„[…] át kell írni egy hírügynökségi hírt az ukrajnai háborúról úgy, hogy egy idézett szereplő kijelentéseivel kezdődjön, ne hírügynökségi összefoglaló a legfrissebb eseményekről legyen a lead, mert a cenzorok nem szeretik a hírügynökségek értelmezéseit, magyarázatait.”