140 igen és 6 nem szavazattal köztársasági elnökké választotta Baka Andrást kedden az Országgyűlés. A szavazáson 146 képviselő vett részt, érvénytelen szavazat és tartózkodás nem volt.

Baka András megválasztása után a Telex tudósítása szerint arról beszélt, hogy Magyarországnak egy generációnyi időt kell behoznia, és az elmúlt 16 év után olyan országot kell építeni, amelyben a jogállam intézményei valódi biztosítékot jelentenek. Szerinte a közhatalom gyakorlásának határait világosan meg kell húzni, a politikai ellenfél nem lehet ellenség, a kritika pedig nem árulás.

Az új köztársasági elnök szerint a nemzet egységének kifejezése pártpolitikai semlegességet, de nem értéksemlegességet jelent. Mint mondta, nem mesterséges egységet kell teremteni, hanem el kell ismerni, hogy a különböző nézeteket valló emberek ugyanúgy a nemzet részei. Azt is mondta, hogy hangot szeretne adni azoknak, akiknek nincs hangjuk.

Baka szerint a jogsértéseket fel kell tárni és a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor „nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra”. Úgy vélte, az ország nem tud közös jövőt építeni, ha a polgárok egymásban ellenséget látnak, ezért egyszerre van szükség igazságtételre és önmérsékletre.

Az új államfő arról is beszélt, hogy megválasztása után felelősséget érez mindazokért, akik a határokon kívül tartoznak a magyar nemzethez. Szerinte a határon túli magyarok jogainak védelme a magyar állam tartós érdeke, amelyet a szomszédos országokkal együttműködve lehet eredményesen szolgálni. „Az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van. Köszönöm, hogy meghallgattak” – zárta beszédét Baka András.

Baka András 1952-ben született Budapesten, 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n. 1978 és 1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott, kutatási területei között a kisebbségek, a nemzetiségek története és az emberi jogok szerepeltek. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt.

2009 júniusában az Országgyűlés hat évre megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Posztjáról 2012. január 1-jével távolították el. Ezt követően 2020-as nyugdíjazásáig a Kúria egyik polgári jogi tanácsának tanácselnöke volt, 2018 és 2024 között pedig az Európa Tanács Adminisztratív Bíróságának helyettes elnöki tisztét töltötte be.

Baka András jelölését a Tisza 140 országgyűlési képviselője támogatta. A Mi Hazánk hat képviselői aláírással Tóth Máté energiajogászt jelölte, de az ajánlás érvénytelen volt, mert nem rendelkezett a szükséges számú támogató aláírással. Az Országgyűlés 140 igen szavazattal, öt tartózkodás mellett döntött a jelölés érvénytelenségéről.

A megválasztott köztársasági elnök a szavazás eredményének kihirdetése után letette az esküt az Országgyűlés előtt. A képviselők állva maradva hallgatták az eskütételt, majd megtapsolták Baka Andrást. Forsthoffer Ágnes gratulált elsőként, aki még 8 napig látja el a köztársasági elnök feladatait.