A magyarok 28 százaléka egyik fizetéstől a másikig él, és egyáltalán nem tud havi megtakarítást képezni – derül ki a Provident kilenc országra kiterjedő friss kutatásából. Magyarország ezzel a vizsgált országok között az utolsó helyen áll.

A második helyen álló Lettországban 24 százalék azoknak az aránya, akiknek hónap végére semmi nem marad a kasszában, míg Romániában és Észtországban egyaránt 20 százalék ez a mutató. Csehországban, Lengyelországban és Litvániában ugyanakkor mindössze 13 százalék él egyik fizetéstől a másikig.

A nők esetében még kedvezőtlenebb a helyzet, körükben 32 százalék azok aránya, akiknek nincs havi megtakarításuk, míg a férfiaknál 24 százalék ugyanez a mutató. A kutatás szerint a felsőfokú végzettség jellemzően nagyobb lehetőséget biztosít a megtakarításra.

A magyar helyzet az elmúlt években ráadásul romlott: 2022-ben még a lakosság 21 százaléka tartozott azok közé, akik hónapról hónapra éltek. A friss adatok szerint mindössze 17 százalék tudja fizetésének több mint 20 százalékát félretenni a hónap végén.

A Provident felmérése szerint az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra félretevők aránya négy év alatt 37 százalékról 23 százalékra csökkent. Nyaralásra szintén kevesebben gyűjtenek: az arány 24 százalékról 17 százalékra esett vissza, miközben a saját lakás megszerzése a kutatás szerint mára luxussá vált.

Eközben rekordot döntött a magyar huszonévesek átlagos megtakarítása. A K&H ifjúsági indexének friss felméréséből az derül ki, hogy a hazai 19–29 évesek átlagos félretett összege 977 ezer forintra emelkedett a második negyedévben, miközben 2026 első negyedévében még 639 ezer forint volt az összeg. A fiatalok 56 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, ami új rekordot jelent a kutatásban.

A megtakarítással rendelkező fiatalok 26 százaléka banki megtakarítási terméket használ, további 30 százalékuk pedig más formában tesz félre. Az aktív keresők 61 százaléka rendelkezik megtakarítással, a diákoknál 59 százalék ez az arány, míg az inaktív fiatalok körében mindössze 38 százalék.

A fiatalok leginkább hosszabb távú célokra gyűjtenek: a válaszadók 46 százaléka a lakásvásárlást, 42 százalékuk az utazást, 36 százalékuk pedig az autóvásárlást jelölte meg megtakarítási célként. A felmérés szerint tehát a pénzügyi tartalékok mögött jellemzően konkrét, nagyobb kiadások állnak.

A megtakarítások nagyságában jelentős eltérések vannak nem, életkor és gazdasági aktivitás szerint is. A férfiak átlagosan 1,465 millió, a nők 469 ezer forinttal rendelkeznek. A húszas éveik végén járók átlaga 1,953 millió, a fiatalabbaké 699 ezer forint. A nők elsősorban lakásra, a férfiak leggyakrabban autóra gyűjtenek.

A felmérés alapján a fiatalok megtakarítási tudatossága is erősödött. A rendszeresen, már a hónap elején félretevők aránya a korábbi 22–29 százalékról 30 százalék fölé, jelenleg 35 százalékra nőtt. A hónap végén megmaradó pénzt félretevők aránya 20 százalék, míg az alkalmi megtakarítóké a korábbi 40 százalék körüli értékről 30 százalék körülire csökkent.

A fiatalok 16 százaléka egyáltalán nem takarít meg, ez a kutatás eddigi legalacsonyabb aránya. Az előző hónapban 39 százalék tudott pénzt félretenni úgy, hogy annak pontos összegét is meg tudta nevezni. Ők átlagosan 115 ezer forintot takarítottak meg, a megtakarítani nem tudókat is beleszámítva pedig 62 ezer forint volt a teljes minta havi átlaga.