100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A rendkívüli hidrológiai helyzet miatt kiegészítő vízmércét helyezett ki a szegedi Tisza-szelvényben az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig), hogy biztosítsa a mérések folytonosságát az extrém alacsony vízállás mellett.
A Tisza történelmi vízmércéje a folyó 173,6 folyamkilométerénél található, „0” pontja 73,70 méter Balti-főtengerszint feletti magasságon van. A szelvényben a duzzasztott, eddig mért legalacsonyabb vízállás 46 centiméter volt 1991. február 8-án. Most péntek reggel 7 órakor Szegeden már csak 56 centimétert mértek, amit az ATIVIZIG rendkívülinek nevezett. A vízügyi szakemberek szerint a tartós szárazság és hőség miatt a folyó további lassú apadására kell számítani.
Az igazgatóság hangsúlyozta, hogy a szegedi mérőállomás különleges jelentőségű, mert a szabályozások kezdete óta folyamatos idősorral szolgálja a hidrológiai megfigyeléseket. A most kihelyezett kiegészítő vízmérce azt a célt szolgálja, hogy a mérések az extrém alacsony vízállás ellenére is zavartalanul folytatódhassanak.
Kedden 61 centiméteres vízállást mértek Szegednél, ugyanakkor a történelmi minimum nem ez, hanem az 1946 októberében mért mínusz 250 centiméter (LKV). A törökbecsei duzzasztómű megépítése óta azonban már a 46 centiméter számít negatív rekordnak.
A jelenlegi vízállás csak a felszínen látható jele egy hosszabb ideje tartó folyamatnak. Kozák Péter, az Ativizig igazgatója a Délmagyarnak elmondta, hogy Mindszentnél ötven éve, Algyőnél huszonöt éve, Szegeden pedig tizenöt éve nem fordult elő ilyen alacsony vízállás. Az elmúlt három-négy évben gyakorlatilag megszakadt a Tisza természetes éves ritmusa, a korábban tavasszal rendszeresen érkező árhullámok elmaradnak, így a hullámterek sem telnek fel vízzel.
A háttérben elsősorban a csapadékhiány áll: ma egyszerre nő a nagy csapadékos napok és a hosszú csapadékmentes időszakok száma, miközben a Dél-Alföld átlaghőmérséklete mintegy két Celsius-fokkal emelkedett, a párolgás pedig tavaly meghaladta az évi ezer millimétert.
A kedvezőtlen folyamatok a talajvízkészleteket is érintik. Az ATIVIZIG mérőkútjainak 10–15 százaléka már kiszáradt, mert a talajvíz a kutak alja alá süllyedt. Az alacsony tiszai vízállás miatt a folyó már nem képes táplálni a környező talajvizet, ennek következménye, hogy a hullámtéri erdők és a belvízcsatornák jelentős része is kiszáradt.
