100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

Augusztus 1-jétől ismét menetrend szerinti személyvonatok közlekednek Komló és Dombóvár között. Ezzel Makó marad Magyarország legnagyobb olyan városa, amelynek van vasútállomása és vasútvonala, de nincs működő, menetrend szerinti vasúti személyszállítása.

A két város nagyságrendileg azonos méretű: Makó és Komló egyaránt valamivel több mint 21 ezer lakosú járási központ. A különbség mostantól az, hogy Komlóról újra el lehet jutni vonattal az országos vasúthálózatra, Makóról viszont továbbra sem.

Komló és Makó helyzete azért is vethető össze közvetlenül, mert a két város vasúti személyszállítását pontosan ugyanazon a napon állították le 2023 nyarán, amikor Lázár János tíz regionális vasútvonalon vezette be az úgynevezett közlekedésimód-váltást: a személyvonatok helyett autóbuszokat állított forgalomba.

Három éve csönd van

Makón 2023-ban, egy meleg nyári este ment el az utolsó menetrend szerinti személyvonat. Másnaptól az Újszeged–Makó–Mezőhegyes szakaszon a vonatokat autóbuszok váltották fel. A MÁV hivatalosan nem vonalbezárásnak, hanem közlekedésimód-váltásnak nevezte az intézkedést, és a 121-es vonalat azóta is autóbusszal kiszolgált vasútvonalként tünteti fel.

A vasúti infrastruktúra tehát nem tűnt el. A sínek, a makói állomás, a Maros-híd és a vonal többi létesítménye továbbra is megvan, rendszeres személyszállítás azonban nincs rajtuk. A vonalon időnként különvonatok, pályafenntartási vagy más szolgálati menetek közlekednek, a MÁV fordít forrásokat a vonal fenntartására, 2025 májusáig összesen közel 18 millió forint ment erre a célra.

A vonal bezárásának közvetlen indoka az alacsony utasszám és a vasúti járművek, illetve személyzet hiánya volt. A probléma ugyanakkor évtizedek alatt alakult ki, főleg az utolsó évek alatt: a lassú pálya, a ritka és rosszul ütemezett menetrend, valamint az, hogy a vonatok Szeged belvárosa és Nagyállomása helyett csak Újszegedig közlekedhettek, fokozatosan versenyképtelenné tették a vasutat az autóbuszokkal és az autózással szemben.

A vonal utolsó időszakában több járaton már csak néhány utas közlekedett. Ez azonban nem feltétlenül azt mutatta meg, mekkora igény lenne egy használható szegedi–makói vasútra, hanem inkább azt, mennyien választották az akkori, lassú és elsorvasztott szolgáltatást.

Újraindulhat?

A komlói személyszállítás újraindítása kapcsán megkerestük a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot a makói vonallal kapcsolatban. Azt írták, hogy további, 2023-ban leállított vasútvonalak újranyitása is szerepel a tervek között, ennek üteme azonban elsősorban attól függ, hány üzemképes vasúti jármű áll rendelkezésre.

Az Újszeged–Makó–Mezőhegyes vonal esetében ugyanakkor nem pusztán járműhiányról van szó. A tárca azt írta: a vonal újranyitását akkor tartják értelmesnek, ha újjáépül az 1944-ben lerombolt szegedi vasúti Tisza-híd, és azon vasúti vágány is létesül.

Ez azt jelenti, hogy a kormány jelenleg nem számol azzal, hogy a személyforgalmat már az új híd megépítése előtt visszaállítsák. A beruházásnak azonban egyelőre nincs ismert kezdési időpontja, biztosított finanszírozása vagy kivitelezési ütemterve.

További bizonytalanság, hogy a híd jelenlegi tervei nem tartalmaznak vasúti vágányt. A Minisztérium szerint ezért a fejlesztés műszaki tartalmát is felülvizsgálják, arra azonban nem válaszoltak, mikorra zárulhat le ez a folyamat, mikor épülhet meg a híd, illetve mikor indulhat újra a menetrend szerinti személyszállítás Makó felé.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…