„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – fogalmazott Sulyok.

A szegedi származású államfő szerint „az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.”

Álláspontja szerint a kialakult helyzet nemzeti sorskérdéssé vált, és két lehetőség közül választhatott: vagy alkotmányos kötelezettségének eleget téve aláírja a módosítást, vagy megtagadja azt, ami szerinte jogsértést jelentett volna. Közölte, hogy ezért aláírja a módosítást, ugyanakkor hangsúlyozta: a történtek „maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.”

A köztársasági elnök közleményében azt is írta: „az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.”

A Telex cikke részletezi, hogy a most aláírt módosítás visszaállítja a 70 éves felső korhatárt az alkotmánybíráknál, így két hónap múlva megszűnik a 70 év feletti Polt Péter és további három alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét ismét a testület tagjai választják meg maguk közül, az alkotmánybírák mandátuma pedig tizenkettő helyett kilenc évre csökken. A bírák nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének megválasztásában és visszahívásában. Az Országgyűlés ezeket a tisztségviselőket ezentúl hat évre választhatja meg, újraválasztásukra nem lesz lehetőség.

Az elfogadott módosítás tizenkét éves időkorlátot vezet be az országgyűlési képviselők számára, így már a következő választáson sem indulhat, aki legalább három cikluson át volt képviselő. Emellett szűkül a sarkalatos törvények köre, létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapja, október 1-jétől ismét megyéknek kell nevezni a vármegyéket, megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga és az Országgyűlési Őrség, valamint visszaáll az Alkotmánybíróság felülvizsgálati joga egyes költségvetési és adóügyekben.

Az Alaptörvény alapján az Országgyűlésnek harminc napon belül titkos szavazással új köztársasági elnököt kell választania. A választást az Országgyűlés elnöke írja ki, az új államfő pedig a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Addig a köztársasági elnöki feladatokat az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el, házelnöki teendőit pedig kijelölt alelnök veszi át.

Magyar Péter miniszterelnök korábban azt mondta, olyan köztársasági elnököt szeretnének jelölni, aki megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is támogatni tudnak, konkrét nevet azonban nem nevezett meg. Azt is jelezte, hogy a mostani Alaptörvény-módosítás átmeneti megoldás lehet, mert elképzelhető, hogy egy későbbi, népszavazással megerősített új alkotmány már a köztársasági elnök közvetlen megválasztását vezeti be.