100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 3 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

Júniusban jelent meg egy poszt a Facebookon arról, hogy tavaly három hónapos korában meghalt egy csecsemő, akit nevelőszülőknél helyeztek el Hódmezővásárhelyen, és halálesetről már csak a temetés után értesült a hozzátartozók egy része.

A gyermek szülei már nem élnek együtt. A gyermekvédelmi hatóságok az anyát időben értesítették, de a gyermek apja és családja csak később szerzett tudomást a halálesetről – akkor is csak az anyától. Az esetet bonyolítja, hogy ekkor még folyamatban volt egy eljárás az apaság bizonyítására, a feltételezett apai ág ezért nem rendelkezett hivatalos hozzátartozói státusszal.

A gyerek 2025-ben született, majd Hódmezővásárhelyre került nevelőszülőkhöz, mondta a Szegedernek Sz. Kinga, aki a kisfiú unokatestvére apai ágon. Elmondása szerint a család azt szerette volna elérni, hogy a kisfiú ne a gyermekvédelmi rendszerben, hanem rokoni körben nevelkedjen tovább, a feltételezett édesapa ezért kezdeményezte az apaság megállapítását. A rokonság terve szerint a gyerek a nagymamához került volna. Sz. Kinga állítása szerint a szükséges dokumentumokat benyújtották, a gyermekelhelyezési tárgyalás időpontját is kitűzték 2025 szeptemberére.

A kisfiú viszont még a tárgyalás előtt elhunyt.

Erről Sz. Kingáék elmondása szerint csak később, az édesanyától szereztek tudomást. Azt állítják, a temetésről is csak utólag értesültek, így nem tudtak részt venni rajta. A haláleset körülményeiről továbbra sem ismert sok részlet. A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Szegeder megkeresésére megerősítette, hogy az ügyben közigazgatási eljárást kezdeményeztek, amely azóta lezárult. Büntetőeljárás nem indult.

Az ügyben megkerestük a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalt is. Válaszuk szerint nincs olyan külön jogszabály, amely tételesen szabályozná a hozzátartozók értesítésének rendjét nevelésbe vett gyerek halála esetén. A Hivatal azt írta, hogy az értesítés és a temetkezéssel kapcsolatos ügyintézés több jogszabály, szakmai protokoll és intézményi gyakorlat együttes alkalmazásán alapul. Hozzátették, hogy az apaság megállapítására irányuló eljárás a jogerős döntésig nem keletkeztet hivatalos hozzátartozói státuszt.

A haláleset és a hozzátartozók panaszai kapcsán megkerestük a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót. Ott azt közölték, hogy a gyámhivatal dönt a gondozásba vett gyerekek elhelyezéséről és kapcsolattartásáról, nekik pedig be kell tartaniuk a rendelkezéseiket. Márpedig a gyámhivatal határozatában hozzátartozóként kizárólag az édesanya szerepelhet. Más hozzátartozót, vér szerinti szülőt nem neveztek meg. A tragédiáról értesítették az anyát, valamint a szakmai vezetőt, a területi igazgatót, a gyermekvédelmi gyámot és a gyámhivatalt is.

Indoklásuk szerint mivel más hozzátartozót nem nevezett meg a Hivatal, másnak nem is tudtak volna szólni. A szolgáltató álláspontja szerint a jogszabályoknak és a rendkívüli protokollnak megfelelően jártak el. Megerősítették, hogy a rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálta az ügyet, felelősséget nem állapítottak meg. Azt írták, a temetés költségeit az intézmény állta, és az édesanya döntéseit figyelembe véve szervezték. Megjegyezték, a tragédia óta más nem kereste őket, és nem is tudtak további hozzátartozókról.

Azt is jelezték, hogy a gyámhivatali eljárásokról, például az apaságiról vagy magáról az elhelyezés kérdéséről nem tudnak nyilatkozni, ez nem az ő hatáskörük. Ezért megkerestük a szegedi Szociális és Gyámügyi Osztályt is. Ott azt mondták, hogy kérdéseinkre nem tudnak válaszolni, hiszen „meg van tiltva”, hogy bármit is mondjanak a témában.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a gyermekvédelmi rendszernek nem feltétlenül csak a hivatalosan kijelölt szereplőket kellene értesítenie. Nyitray Zsuzsanna, a szervezet Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának szakértője azt mondta, hogy ilyen esetben a kegyeleti jogok és az emberi méltósághoz való jog alapján a vér szerinti hozzátartozókat is tájékoztatni kell a gyerek haláláról és temetéséről. Szerinte a vér szerinti rokoni kapcsolat attól még fennáll, hogy a gyerek nem a családjánál él. Bár jelen esetben nem bizonyított a rokonság, a szakértő azzal érvelt, hogy az eljárás már folyamatban volt, ami arra utalhat, hogy a gyermekvédelmi rendszer már kapcsolatban állt a feltételezett apával.

A TASZ szerint egy ilyen tragédia után nemcsak az értesítés kérdését, hanem a haláleset körülményeit is szakmai szempontból vizsgálni kellene, függetlenül attól, hogy a rendőrség nem állapított meg bűncselekményre utaló körülményt.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 3 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…