A parlament kedden elfogadta az uniós forrásokhoz szükséges törvénymódosításokat, a közmédia átalakítását, a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreinek bővítését és a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorítását célzó javaslatokat – írja a 444. A képviselők a hétfői viták után szavaztak a négy, a Tisza kampányának fontos vállalásaihoz kapcsolódó törvénycsomagról.

Kétharmados többséggel ment át az a csomag, amely a 16 milliárnyni befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférést szolgálja, és az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter miniszterelnök közötti megállapodás része. Ennek értelmében szigorodnak a vagyonnyilatkozati szabályok, bővülnek az Integritás Hatóság jogosítványai, átláthatóbbá válnak a közbeszerzések, és szigorúbb korrupcióellenes büntetőeljárási szabályok lépnek életbe.

A nyár végére megszűnnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, kivéve az egyetemfenntartó szervezeteket, amelyekre szigorúbb összeférhetetlenségi és átláthatósági előírások vonatkoznak majd. Az államtól kapott vagyonelemek visszakerülnek az államhoz, ugyanakkor a nem állami alapítók dönthetnek az alapítványok további működtetéséről. A mostani szabályozás a múlt héten elfogadott alaptörvény-módosítás gyakorlati végrehajtását részletezi.

A közmédiáról szóló törvény megszünteti az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, helyükre pedig létrejön a Független Közmédia Testület. A kétharmaddal elfogadott változat szerint a kilenctagú testületbe három tagot médiaszakmai szervezetek jelölnek, akiket a parlament két évre választ meg, míg hat tag politikai jelölt lesz. A testület felügyeli majd a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-t, valamint az átalakított Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-t.

Az új szabályok szerint a Médiatanács hét tagból áll majd, közülük hármat a kormánypártok, hármat az ellenzék jelöl, az elnöki tisztséget pedig pályázat útján töltik be. Az intézményi átmenet lebonyolításáért nem a kormány, hanem a parlament felel. A politikai reklámokra vonatkozó módosítások megtiltják a kormány és a pártok önnépszerűsítő kampányait a hivatalos kampányidőszakon kívül, a gyűlöletkeltő vagy emberi méltóságot sértő politikai tartalmak pedig egyáltalán nem jelenhetnek meg.

A gazdasági reklámok esetében a törvény meghatározza az engedélyezett reklámhordozók körét. Hirdetések utcabútorokon, tetőszerkezethez rögzített reklámtartó berendezéseken és kormányrendeletben meghatározott egyéb eszközökön helyezhetők el, citylight pedig csak utcabútoron lehet. Az önkormányzatok további jogosítványokat kapnak a reklámeszközök korlátozására, valamint egyes területek településképi szempontból kiemelt övezetté nyilváníthatók. A szabályoknak nem megfelelő reklámokat az év végéig kell eltávolítani.

A parlament az elmúlt hetekben több vizsgálóbizottságot is létrehozott olyan ügyek feltárására, mint a kegyelmi ügy, az MNB-botrány, a gyermekvédelmi hiányosságok, a korrupciós ügyek vagy a végrehajtói kar visszaélései. Az új szabályok szerint minden érintett szervnek, szervezetnek és személynek együtt kell működnie a bizottságokkal. Aki kétszer sem jelenik meg idézésre, azt a rendőrség elővezetheti, kivéve, ha távolmaradása indokolt vagy mentelmi jog védi.

A vizsgálóbizottságok megerősített jogosítványait több szervezet, köztük a TASZ is bírálta. A most elfogadott módosítások ezért pontosították a szabályokat: senki nem kötelezhető önvádra, érvényesül a forrásvédelem, és titoktartási előírások is bekerültek a törvénybe. A bizottságok nem dönthetnek folyamatban lévő bírósági vagy hatósági ügyek érdemi kérdéseiről, és nem akadályozhatják azok tisztességes lefolytatását, ugyanakkor a folyamatban lévő eljárások önmagukban nem zárják ki a vizsgálóbizottságok munkáját. A módosítás indoklása szerint erre a hatalmi ágak elválasztásának elve miatt volt szükség.