A Sándor-palota megtagadta, hogy kiadja a TASZ-nak, milyen tartalmú megkeresést küldött Sulyok Tamás a Velencei Bizottságnak, arra hivatkozva, hogy az „döntés megalapozását szolgáló adatnak” minősül.

A köztársasági elnök május végén jelentette be, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult. A lépést azt követően tette meg, hogy Magyar Péter miniszterelnök több alkalommal is lemondásra szólította fel őt, valamint más állami tisztségviselőket. Június elején arról számolt be, hogy az ügyet a bizottság sürgősségi eljárásban vizsgálja.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint azonban sem a vizsgálat részleteit, sem az eredeti beadvány tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A szervezet úgy véli, a dokumentumokból kiderülhetne, hogy a köztársasági elnök milyen veszélyeket lát a tervezett intézkedésekben, és milyen érvekkel támasztja alá álláspontját.

A sajtó érdeklődésére a Sándor-palota néhány nappal korábban azt közölte, hogy a „Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal”.

A TASZ június elején közérdekű adatigénylést nyújtott be az ügyben. A válaszadásra rendelkezésre álló tizenöt napos határidő szombaton járt le, az elutasító választ pedig hétfőn kapták kézhez. A szervezet közlése szerint a válaszban az szerepel, hogy a dokumentumok olyan „jogi érvek kifejtésére irányuló tartalmakat hordoznak”, amelyek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.

A jogvédő szervezet szerint a döntés-előkészítő adatok védelmének célja az állami szervek belső mérlegelési folyamatainak biztosítása, jelen esetben azonban nem belső egyeztetésekről vagy alternatívákról van szó, hanem arról, hogy a köztársasági elnök milyen közjogi kérdésben és milyen érvekkel kért külső alkotmányjogi véleményt.

Közleményében a TASZ ismét arra szólította fel Sulyok Tamást, hogy hozza nyilvánosságra a dokumentumokat, és jelezte, hogy kezdeményezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását az ügyben.

A köztársasági elnök nemrég a Politicónak arról beszélt, hogy küzdeni fog azért, hogy hivatalban maradhasson. Ennek részeként június 11-én az Alkotmánybírósághoz fordult a közjogi méltóságok elmozdítását célzó Alaptörvény-módosítások miatt. A beadvány nyomán hét alkotmánybíró kizárta magát az ügyből, amire a Sándor-palota röviden reagált. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke sürgősségi eljárásban hétfőre tűzte ki az indítvány tárgyalását, ám a kizárások miatt a testület nem volt határozatképes, ezért az ügyet levették a napirendről.

Polt a hétvégén közzétett személyes véleményében egyebek mellett azt írta, hogy a köztársasági elnök Alaptörvény-értelmezési indítványa és az Alkotmánybíróság eljárása önmagában nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet. Hozzátette azt is, hogy a „személyes érintettség miatti kizártság bejelentése” nem minősül döntésnek, az alkotmánybírók pedig sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntéseik vagy kifejtett véleményük miatt.