„Ma a közgyűlésünk megszavazta a NER-múzeum kialakítását az Emlékpont múzeumban. Már csak a kormány jóváhagyására lesz szükség az induláshoz” – írta közösségi oldalán Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. 

Kedden számolt be arról az önkormányzati fenntartású Hódpress, hogy a közgyűlés szavaz a város 1945 és 1990 közötti korszakát bemutató Emlékpont bővítéséről, egyúttal megvizsgálják a Rapcsák-szobor áthelyezését is. A volt fideszes polgármestert ábrázoló alkotás régóta vita tárgyát képezi, tavaly a Szegederen is megírtuk, Márki-Zay megnyitná a vitát, hogy maradjon vagy menjen. 

Az előterjesztés szerint a vásárhelyi Emlékpont múzeum profilja „logikusan tovább vezet a rendszerváltoztatás utáni korszak felé is”, ezért kezdeményezték az intézmény szakmai és kiállítási koncepciójának kiterjesztését az 1990 utáni időszakra. A dokumentum szerint a bővítés bemutatná a demokratikus átmenetet, az önkormányzatiság újjászerveződését, valamint „egy autoriter rendszer, a NER kialakulását és annak lebontását” is.

A közgyűlés elé kerülő javaslat azt is tartalmazta, hogy vizsgálják meg Dr. Rapcsák András szobrának áthelyezését a Kossuth térről az Emlékpont épületébe vagy annak környezetébe. Az előterjesztés szerint az intézmény „alkalmas lehet arra, hogy a néhai polgármester személyéhez kapcsolódó emlékezeti tartalmak a város történeti részeként jelenjenek meg”, ugyanakkor az esetleges áthelyezést műtárgyvédelmi, településképi és kegyeleti szempontok alapján kellene vizsgálni.

2024 szilveszterén Márki-Zay Péter arról beszélt egy élő bejelentkezésben, hogy többen is megkeresték a szobor és a Rapcsákról elnevezett utca miatt. A polgármester akkor azt mondta, elismeri Rapcsák András városépítő munkáját, de szerinte korrupciós botrányai miatt sokakat zavar, hogy szobra a főtéren áll. „Könyörögnek nekem állandóan, hogy miért Rapcsákról van elnevezve az utca, nevezzük vissza, miért van a szobra a főtéren” – fogalmazott.

Márki-Zay Péter később azt is közölte, hogy nem támogatja a közelmúlt politikusairól elnevezett utcákat vagy szobrokat (úgy tűnik, Magyar Péter ebben kivételt képez), ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntést a vásárhelyiekre bízná. A Városi Televízióban arról beszélt, hogy a legkorrektebb megoldásnak egy helyi népszavazást tartana. Azt mondta, ha a városlakók a szobor megtartása mellett döntenek, megvédi azt, ha pedig más helyszínt támogatnak, azt is elfogadja.

A szobor áthelyezésének kérdését áprilisban Berényi Károly alpolgármester vetette fel újra. Facebook-bejegyzésében azt írta, Rapcsák András személyisége és vezetési stílusa „nem feltétlen pozitív nyomokat” hagyott a város közéletében, magáról az alkotásról pedig úgy fogalmazott: „Nekünk, vásárhelyieknek pedig maradt, valljuk meg őszintén, egy csúnya szobrunk a város főterén.” Berényi szerint méltóbb lenne egy visszafogottabb emlékezeti forma, például emléktábla vagy dombormű.

Az áprilisi közgyűlésen végül a testület saját hatáskörébe vonta a Rapcsák-szobor ügyét, de akkor még napirendre sem vették a kérdést. Markó Csaba, a Fidesz-frakció képviselője azt mondta, nem értenek egyet azzal, hogy a szobor az Emlékpontba kerüljön, mert szerinte „ez összemosná egy gyilkos, diktatórikus rendszerrel az elmúlt 16 évet”. Hozzátette, Rapcsák András sokat tett a városért, ezért méltatlannak tartaná, ha az Emlékpont falai közé „száműznék”.

A mostani előterjesztés határozati javaslata szerint a közgyűlés kezdeményezné az Emlékpont küldetésének bővítését, felhatalmazná a polgármestert és a Tornyai János Múzeum főigazgatóját a szükséges egyeztetések megkezdésére, valamint megvizsgálná annak lehetőségét, hogy a Rapcsák-szobor az Emlékpontba vagy annak környezetébe kerüljön át. A végső döntéshez további szakmai, állami és fenntartói egyeztetésekre is szükség lehet.