Az új Tisza-kormány előkészíti a közérdekű vagyonkezelő alapítványi, vagyis KEKVA-rendszer átalakítását, de a modellváltó egyetemek várhatóan nem kerülnének vissza állami fenntartásba – írja a 444. A felsőoktatásnak egyelőre nincs közvetlen felelőse a kabinetben, jelenleg is zajlik a felsőoktatási államtitkári poszt betöltésének folyamata, a Magyar Hang szerint Katz Sándor lehet az egyik esélyes.

Az átalakítás sürgőssé vált, mert az uniós helyreállítási alap 10,4 milliárd eurós támogatásának lehívásához augusztus végéig teljesíteni kell a feltételeket. Ezek közé tartozik a modellváltó egyetemek helyzetének legalább részleges rendezése is. Ez az újonnan felálló kormány számára azonnali döntési helyzetet jelent, miközben a hosszabb távú megoldás kidolgozása ennél jóval több időt igényelhet.

Az eredeti, modellváltás előtti rendszer teljes visszaállítását több érintett egyetemi vezetés sem támogatná. A lap szerint az oktatók pedig attól tartanak, hogy az állami fenntartás visszaállításával megszűnhetne a modellváltás utáni többletfinanszírozás. Lannert Judit oktatási miniszter arról beszélt, hogy az állami fenntartásban maradt intézmények, köztük az anyagi nehézségekkel küzdő ELTE többletfinanszírozását is rendezni szeretnék.

A lap információi szerint az átalakítás két lépcsőben történhet. Elsőként a modellváltó intézmények működési kereteit rendeznék, és gyorsan módosítanák a kuratóriumi tagok kiválasztásának szabályait, illetve az alapítványi testületek összetételét. A hosszabb távú kérdésekről, például a fenntartói struktúráról később, szélesebb körű egyeztetések után dönthetnének.

Erről beszélt a 444-nek Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke is. Szerinte a modellváltó egyetemek „egész biztosan” nem térnek vissza az állami rendszerbe, mert ilyen struktúra már főként csak Szlovákiában és Bulgáriában jellemző.

„A modellváltás, rektortásaimmal együtt úgy gondoljuk, nagyobb részében pozitív eredményt és jelentős fejlődést hozott. A legtöbb modellváltó intézmény önállósága is nőtt az új rendszerben. Bár voltak egyetemek, ahol a fenntartó kuratórium hatáskörében túlterjeszkedett, de ezek voltak kisebbségben. A modellváltó egyetemek nemcsak többletforráshoz jutottak, hanem a kiszámíthatóbb több éves finanszírozási keretek között működhettek, teljesítményalapú közfinanszírozási szerződésekkel, inflációkövető mechanizmusokkal” – mondta Merkely Béla.

A rektor arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány végül nem írta alá a modellváltó intézmények új, hatéves közfinanszírozási szerződéseit, noha a jelenlegi megállapodások az év végén lejárnak, és az új szerződésekről már megállapodtak. „Idáig azonban mindig tologatták az időpontot” – fogalmazott. Merkely arra számít, hogy az új kormány hamarosan aláírja a szerződéseket, miközben az egyetemek önállóságát is megtarthatják.

A Magyar Rektori Konferencia ugyanakkor változtatásokat is szükségesnek tart. „A régión belül a magyar felsőoktatás jó eredményt és jelentős fejlődést tud felmutatni. De vannak benne zavaró problémák, amiket meg kell oldani. Ez egy picit több, mint finomhangolás” – mondta Merkely Béla. Szerinte a túlzottan átpolitizált alapítványi kuratóriumok mellett az is problémát jelent, hogy jelenleg ezek a testületek lényegében saját hatáskörükről és összetételükről is maguk dönthetnek.

Az egyetemi modellváltások kritika tárgyát képezték, például a Szegedi Tudományegyetem kapcsán is. Múlt héten a VVL is levelet küldött az intézmény vezetőségének, amelyben többek között a modellváltásban való szerepe miatt bírálták Fendler Judit kancellárt.