Egy korábban szexképekkel zsarolásért jogerősen elítélt hacker, M.T., alias „Buddha” fontos belügyi pozícióba kerülhet a Tisza-kormányban az Átlátszó birtokába került bírósági dokumentumok szerint. A lap értesülése szerint az informatikus a Belügyminisztériumban érzékeny adatokhoz férhetne hozzá. A Tisza Párt és Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt egyelőre nem válaszolt a lap kérdéseire.

A bírósági iratok szerint M.T. 2008-ban feltörte egy sértett IWIW-profilját, majd az onnan megszerzett szexuális tartalmú képekkel zsarolta meg az érintettet. Az elkövető 300 ezer forintot követelt azért, hogy kerüljenek nyilvánosságra a felvételek, a sértett pedig két részletben ki is fizette az összeget az M.T. által nyitott bankszámlára. A Fővárosi Törvényszék 2014-ben jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítés megfizetésére ítélte az elkövetőt zsarolás és információs rendszer elleni bűncselekmény miatt.

Az első- és másodfokú ítéletek szerint M.T. a sértett email-címének módosításával zárta ki az áldozatot az IWIW-fiókból, majd a [email protected] címről küldött neki fenyegető üzenetet. Az emailhez csatolta a sértett számítógépéről megszerzett képeket is. A per során M.T. tagadta a bűnösségét, de a bíróság mindkét fokon elmarasztalta.

A lap szerint M.T. 2024-ben jelent meg a Tisza Párt környezetében egy kibervédelmi javaslattal. Egy korábban ott dolgozó informatikai szakértő a tervet gyenge minőségűnek nevezte, és kockázatosnak tartotta M.T. múltját és referenciáit is. Az illetőt később kémnek minősítették, majd távoznia kellett a pártból, hasonlóan több másik önkénteshez és taghoz. Források szerint a Discord- és Tisza Világ-appos adatszivárgások idején is M.T. felelt az informatikai biztonságért.

Az Átlátszó szerint M.T. már 2019-ben a kémelhárítás látókörébe került, amikor jogi szakvéleményt kért két, titkosszolgálati vagy haditechnikai eszköznek minősülő informatikai termék magyarországi forgalmazásáról. A dokumentumok szerint ezeket a Nagy-Britanniában alapított Stohastik Ltd. nevű cége forgalmazta volna.

A cikk kitér a választási kampány idején kirobbant „Henry-ügyre” is. A Direkt36 oknyomozó portál cikke és Szabó Bence rendőrszázados nyilatkozatai politikai célú titkosszolgálati művelet lehetőségét vetették fel, miközben a kormányoldal „ukrán/tiszás kémügyként” beszélt az esetről.  

Az Átlátszónak nyilatkozó források szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak több oka is lehetett M.T. és „Gundalf” megfigyelésére, köztük a korábbi büntetőügy, titkosszolgálati eszközök importja és a „Henry”-ügy körülményei. Megszólaló szakértők szerint ilyen esetekben az állami titkosszolgálatok hivatalból is vizsgálódhatnak, ellenzéki pártok esetében is.

A lap úgy tudja, hogy a Tisza Párt ennek ellenére fontos szerepet szánhat M.T.-nek a Belügyminisztériumban, akár a polgári titkosszolgálatok felügyeletéhez kapcsolódó területen is. A lap erről is kérdezte a pártot és Pósfai Gábort, de nem kaptak választ. A Nemzeti Nyomozó Irodától és a Központi Nyomozó Főügyészségtől szintén érdeklődtek az ügyben.

Az Átlátszó személyesen is megkereste M.T.-t, de nem sikerült elérniük, ezért a cikkben csak a monogramját használták. A cikk végén azt írták, hogy szerintük az új kormány hitelessége szempontjából fontos lenne az ügy teljes körű tisztázása és a politikai megfigyelések feltárása.