Szegedi Uj Nemzedék, 1938. május 20. – Még befejezést sem nyert az Igazügy, máris ujabb sulyos váddal léptek fel a város egyik tisztviselője ellen, akit nem kisebb bünnel, mint közokirathamisitással gyanusitanak.

Természetesen névtelen levélről van ismét szó, amelyet azonban most a polgármester, vagy más hatóság, hanem a vasárnap megjelenő heti lap szerkesztője kapott. A névtelen levél szerint a város kis tisztviselője néhány héttel ezelőtt állitólag hamisitott anyakönyvi kivonat felhasználásával kötött házasságot. 

A hamisitás az illető vallására vonatkozott, amennyiben a vallás rovatba nem a valóságos felekezetét, a zsidót irták be, hanem azt, hogy református. 

Az anyakönyvvezető előtt bemutatott „tartalmilag egyező” anyakönyvi kivonatot összehasonlitották a később bekért „szó szerint egyező” kivonattal és ekkor derült ki, hogy a tisztviselő még most is zsidó, nem keresztelkedett meg, tehát a házasságkötésnél bemutatott okmány – hamis. 

Az érdekes ügyről jelentést tettek Pálfy József dr. polgármesternek, aki, miután nem városi ügyről, hanem magánügyről van szó, az iratokat áttette a kir. ügyészséghez, hogy állapitsa meg, valóban történt-e közokirathamisitás. Ha a kir. ügészség vádinditványt ad ki, a polgármester csak akkor függesztheti fel állásától a tisztviselőt.

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Uj Nemzedék című lapban jelent meg 1938. május 20-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.