100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Az alsóvárosi ferences templom és kolostor hamarosan magyar történelmi emlékponttá válik. A kezdeményezést Mihálffy Béla, Csongrád-Csanád megye 2-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője indította.
Az emlékpontot jelölő táblát március 26-án, csütörtökön 14 órától adják át, az eseményen részt vesznek a Nemzeti Örökség Intézetének, a ferences rendnek és a megyei közgyűlésnek a képviselői is.
Az indoklás szerint az 500 éves épület a pannonhalmi apátság után Magyarország második legrégebbi ilyen jellegű épületegyüttese. Nemcsak vallási, hanem történelmi szempontból is jelentős. Évszázadok emlékeit őrzik falai, többek között a nagy szegedi árvíz nyomait, valamint a középkori kőtár felbecsülhetetlen értékű műemlékeit.
Az épületegyüttes különlegessége a híres paprikaharang, amelyet Alsóváros fűszerpaprika termelési hagyományai miatt neveztek el, és 2005-ig jelezte a szertartások kezdetét.

Tavaly a szegedi Dóm és a Dóm tér vált nemzeti emlékhellyé, szintén Mihálffy Béla javaslatára, amit a parlamenti többség is támogatott. A törvénymódosítás november 13-ával, Klebelsberg Kuno kultúrpolitikus születésének 150. évfordulóján lépett hatályba.
A magyar történelmi emlékpont és a nemzeti emlékhely státusz azonban jogilag nem ugyanazt jelenti. Utóbbiak a magyar történelem legfontosabb, szimbolikus helyei, míg a történelmi emlékhelyek szélesebb körben fontos, de alacsonyabb rangú történeti helyszínek. A legmagasabb szint a kiemelt nemzeti emlékhely, a státuszt egyedül az Országház és környéke birtokolja.













