Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Nyíregyházán, de korábban a szegedi Metrans-alapkőletételen is arról beszélt, hogy Kelet-Magyarország gazdasági fejlettség szempontjából beérte Nyugat-Magyarországot, amit az elmúlt tizenöt év egyik legfontosabb gazdasági eredményének nevezett.

A miniszter szerint tíz évvel ezelőtt még éles és bántó különbség volt az ország nyugati és keleti fele között, ezért a kormány célul tűzte ki ennek megszüntetését, többek között ipari nagyberuházásokkal támogatva az adott térségeket.

De vajon tényleg sikerült a felzárkózás 2010 óta a Dunától keletre?

A G7 az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adatait megvizsgálva arra jutott, hogy ez a kijelentés nem állja meg a helyét. Ugyanakkor több keleti és déli vármegye is felzárkózott az országos átlaghoz 2010 és 2023 között. Kis mértékben Csongrád-Csanád is, melyre Lázár János egyenesen azt mondta, hogy az egyik leggazdagabb magyar régióvá válhat a BYD kínai autógyártó beruházása által.

A gazdasági fejlettség mérésére leggyakrabban használt mutató az egy főre jutó GDP, mely vásárlóerő-paritással (PPP) kiegészítve megmutatja, hogy az egyes megyékben mennyire „ér ugyanannyit” a pénz a különböző árak és a jövedelmek mellett.

Készítettünk egy térképet is ezen adatokat ábrázolva. A vármegyénként látható számok azt mutatják, hogy az Eurostatnál elérhető legfrissebb évben, 2023-ban a GDP–PPP az országos átlagnak hány százaléka volt.

Csongrád-Csanád vármegye a 75,7 százalékos értékkel egyáltalán nem áll rosszul, Budapestet nem számolva a 7. helyezett a 19 vármegye közül. Így még az állítólag felzárkózott keleti vármegyéket is előzzük: Szabolcs-Szatmár-Bereg az országos átlag 58 százalékán állt 2023-ban, Borsod-Abaúj-Zemplén 64, Hajdú-Bihar pedig 73 százalékot ért el.

Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron vármegye kis mértékben meg is haladta az országos átlagot, Vas vármegye annak 80 százalékát produkálta, míg a nyugati régiók közül egyedül Zala maradt 69 százalékos értékkel a legfejlettebb keleti vármegye, Hajdú-Bihar mögött.

A számok tehát továbbra is jelentős kelet–nyugati eltéréseket jeleznek. Ugyanakkor az adatokból azt is meg tudjuk állapítani, hogy egy adott vármegye felzárkózónak vagy leszakadónak számít. Az alábbi térképen az látható, hogy a Fidesz 2010-es győzelme óta hogyan alakultak a vármegyék százalékai az országos átlaghoz képest 2023-ra.

Néhol meglepő eredmény született. A keleti vármegyék közül ugyanis az említett időszakban számos új nagyberuházással megáldott Hajdú-Bihar 3 százalékponttal távolodott az országos GDP-átlagtól, vásárlóerő-paritáson, vagyis a helyi árakat és a fizetéseket is figyelembe véve.

Csongrád-Csanád ugyanakkor kis mértékben, 1,29 százalékponttal közelített 13 év alatt az átlaghoz, ami kevesebb, mint a többi keleti vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg 3,6 és Borsod-Abaúj-Zemplén 3,3 százalékpontos javulása. Meglepő még a szomszédos vármegye, Bács-Kiskun 7,6 százalékpontos növekedése is, ezzel ők lettek a legfelzárkózóbbak országosan.