„Ismerjük el, hogy kudarcot vallottunk” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a Guardiannek és az amazóniai Sumaúma lapnak a klímaváltozással kapcsolatban. „Az igazság az, hogy nem sikerült elkerülni a következő években várható túllépést az 1,5 fokos határon. Ez pedig pusztító következményekkel jár, legyen szó az Amazonasról, Grönlandról, Nyugat-Antarktiszról vagy a korallzátonyokról.”

Guterres a brazíliai Cop30 klímacsúcs előtti egyetlen interjújában azt mondta, a találkozó legfontosabb feladata, hogy az emberiség új irányt vegyen: „Elengedhetetlen a változtatás, hogy a túllépés időtartama és mértéke a lehető legkisebb legyen, ezáltal elkerülhetjük az olyan visszafordíthatatlan folyamatokat, mint az Amazonas elszavannásodása. Nem akarjuk, hogy az Amazonas szavannává váljon – de ez valós veszély, ha nem csökkentjük drasztikusan a kibocsátásokat.”

Az elmúlt évtized volt a valaha mért legmelegebb. A fosszilis energiahordozók égetése miatti gyors felmelegedés ellenére a kormányzati vállalások szerinte nem elegendők: a 197 szerződő országból mindössze 62 nyújtotta be saját klímacselekvési tervét (NDC). Az Egyesült Államok a Trump-kormány alatt kilépett a folyamatból, Európa nem teljesítette vállalásait, Kínát pedig azzal vádolják, hogy alulvállalta céljait.

A jelenlegi tervek alapján a kibocsátáscsökkentés csak 10 százalékot tenne ki, miközben a 1,5 fokos célhoz 60 százalékra lenne szükség. „A túllépés most már elkerülhetetlen” – mondta Guterres. Hozzátette: még van esély visszatérni a határ alá a század végére, de ehhez azonnali irányváltásra van szükség a Cop30-on és azon túl.

A főtitkár felszólította a kormányokat, hogy növeljék a civil szervezetek és az őslakos közösségek szerepét a klímacsúcsokon, a vállalati lobbisták rovására. „Mind tudjuk, mit akarnak a lobbisták: a profitjuk növelését, az emberiség kárára” – fogalmazott.

Szerinte a fosszilis energia korszakának vége közeleg, és a megújuló energiaforrásokra való áttérés gazdasági érdek is. „Megújulóenergia-forradalom zajlik, a folyamat fel fog gyorsulni, és az emberiség már nem lesz képes az összes felfedezett olajat és gázt felhasználni” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy szóba hozta-e ezt Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel, akinek kormánya nemrég engedélyezte az olajkitermelést az Amazonas torkolatánál, így felelt: „Még nem. A Cop-on fogok élni ezzel a lehetőséggel.”

Brazília a Cop30-on elindítja a Trópusi Erdők Örökre Alapot, amely 125 milliárd dollárt kíván gyűjteni az álló erdők védelmére. A támogatások egyötöde közvetlenül az őslakos közösségekhez kerülne, amelyek területein találhatók a legjobb állapotú ökoszisztémák és szénmegkötő zónák.

Guterres többször hangsúlyozta az őslakos hangok fontosságát. Ez volt az első alkalom, hogy a főtitkár exkluzív interjút adott egy őslakos újságírónak, Wajã Xipainak, a Sumaúma tudósítójának. „Alapvető, hogy azokba fektessünk, akik a természet legjobb őrzői, és ezek az őslakos közösségek” – mondta.

A politikai vezetőknek is tanulniuk kellene tőlük, hogyan lehet harmóniában élni a természettel – tette hozzá. „A vezetők gyakran a mindennapi társadalmi problémákra koncentrálnak, főleg, amikor a gazdasági helyzet nehéz, és a klímaváltozás, katasztrófák súlyosbítják azt. Ezért fontos, hogy az őslakosok folyamatosan tanítsák őket a természethez való kiegyensúlyozott viszony jelentőségére.”

A Cop-rendszer bírálata ellenére Guterres szerint az továbbra is létfontosságú. „Az alternatíva a mindenki mindenki ellen világa – és tudjuk, ez mit jelent: a gazdag elit megvédi magát, miközben az árvízek és katasztrófák elsodorják a közösségeket.”

Guterres Mandátuma jövőre jár le. Úgy véli, hivatali ideje alatt már korábban nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetnie a klíma- és természetvédelemre. „Soha nem fogom feladni az elkötelezettségemet az éghajlatvédelem, a biodiverzitás és a természet védelme mellett, sem azok támogatását, akik világszerte azért küzdenek, hogy megőrizzük a legdrágább kincsünket: az anyatermészetet” – mondta.