„Tévesen állította az Átlátszó a november 28-i cikkében, hogy Szeged város önkormányzata 60 millió forintért sajátítaná ki a BYD-nak a volt tehenészetet” – közölte megkeresésünkre a szegedi önkormányzat, miután az oknyomozó portál megírta, újabb földeket kaphat a kínai elektromosautó-gyártó.

Az önkormányzat szerint a kisajátítási döntést, így a kisajátítási árat is „a vonatkozó törvények alapján nem Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, hanem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal állapítja meg”. Ebben semmiféle mérlegelési jogköre, ráhatása nincs az önkormányzatnak, fogalmaztak. „Ha valaki vitatja a Kormányhivatal által megállapított értéket, akkor a bíróságon támadhatja azt meg.”

Az egykori Állami Gazdaság tehenészete a haltermelő Szegedfish Kft. tulajdona. A cég ügyvédje arról beszélt az Átlátszónak a videóban, hogy a 14 hektáros területért kevesebb mint 60 millió forintot fizetnének nekik, ám a jelzálog 400 millió forint a területre, vagyis bankok szerint legalább ennyit érne. Közérdekre hivatkoznak a kisajátításnál, de nekik a mai napig nem mondták meg, mi ez. Ifj. Ollé György állította, többször próbáltak az önkormányzattal egyezkedni, de nem hallgatták meg őket. Ez utóbbira is rákérdeztünk az önkormányzatnál.

A szegedi önkormányzat válaszában az egyeztetésekre nem tért ki, ám mint írták, a cikkben említett terület már évek óta parlagon hever. „Korábban mezőgazdasági művelés alól kivett területként tartották nyilván, azonban a tulajdonos megváltoztatta a terület besorolását, hogy ne kelljen telekadót fizetnie az önkormányzatnak.

Tévésen állítja azt is a cikk, hogy az adott terület értéke 400 millió forint lenne,

mivel a bank három területre egyetemlegesen jegyezte be a jelzálogjogot, amelynek összterülete 78 hektár. Ebből 35 hektár egybefüggően Mórahalmon, 29,5 hektár egybefüggően Ásotthalmon található, és a legkisebb terület van Szegeden” – írták lapunknak.

Az önkormányzat szerint azt is fontos megjegyezni, hogy jelentős különbség van az ipari és a mezőgazdasági területek árai között, utóbbi négyzetméterára ugyanis jóval magasabb lehet a közművesítés és a besorolás miatt. „Ráadásul mezőgazdasági terület kivonása esetén földvédelmi járulékot kell fizetni, ami gyakran meghaladja magának a területnek az értékét.”

Az Átlátszó egyébként megkérdezte a BYD-t is, hogy mindenhol kisajátítással jutnak-e területhez, Szegeden miért választották ezt az utat, és miért nem a tulajdonosokkal tárgyaltak. A cég a földvásárlásokkal kapcsolatban azt írta a portálnak, hogy „a BYD piaci alapon, a szegedi önkormányzattól vásárolta meg a területet a beruházásához. Szeged többségében adás-vételi szerződéssel, részben pedig kisajátítás keretében vásárolta meg az ingatlanokat, szintén minden esetben piaci alapú, szakértői értékbecslés alapján”.

Számukra fontos tényező volt az is, hogy Szeged városától tudták megvásárolni a beruházási területet, mint egységes fejlesztési helyszínt. Arról is írtak, hogy a város volt a legideálisabb helyszín a BYD gyárának, ezért döntöttek e terület mellett.

Korábban is azzal érvelt a szegedi önkormányzat, hogy az alacsony kisajátítási árat a vármegyei Kormányhivatal állapítja meg. Februárban ugyanis arról írt az Átlátszó, hogy az önkormányzat 17-szer többet kaphatott a földekért, mint amennyit a gazdáknak fizetett, a Pick volt területeit viszont beszerzési ár alatt adhatta tovább a gyárnak. A gazdák – Botka László szerint sokan nem is gazdálkodtak itt, hanem földhaszonbérletbe adták a földeket – az ár keveslése miatt bírósághoz fordultak, ahol megítélhetnek több pénzt számukra a földjeikért, ami viszont mindenképp a városé lett.