100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság írt arról, hogy újabb botanikai szenzációt fedeztek fel a területükön: az országosan és a Duna-Tisza közén is ritka, megjelenésében impozáns méhbangó (Ophrys apifera) 67 példánya él más védett orchideafajok társaságában egy mórahalmi réten.
Mint írják, az előkerült állomány minden szempontból jelentős értéket képvisel. A méhbangó fokozottan védett faj Magyarországon, természetvédelmi értéke 250 ezer forint tövenként, ez 67 példánnyal számolva 16 millió 750 ezer forintot jelent.
A nemzetipark-igazgatóság munkatársai megtették a szükséges lépéseket a faj védelme érdekében: felvették a kapcsolatot a terület használójával, hogy a tervezett kaszálás megfelelő időben történő végzésével a méhbangók magot érlelhessenek.

A méhbangó nem bízza a véletlenre a beporzást, kettős stratégiájával szinte mindig sikert ér el. A többi bangóhoz hasonlóan ennél a fajnál is a rovarmegporzás játssza a főszerepet, de van egy mentőöv is, az önmegtermékenyítés.
- A virágzás első szakaszában, formájában nőstény rovart utánzó mézajkának felkínálásával hártyásszárnyú hím rovarok (méhek, darazsak) érkezésére vár.
- A pollennel teli csomagocska ráragad a leszálló rovarra, ami átviszi azt más virágra így biztosítva annak beporzását.
- Ha nincsenek megfelelő rovarok és így a megporzás várat magára (a hím rovarok nem látogatnak meg több bangót, ha rájönnek a trükkre), jöhet az önmegtermékenyítés.















