A szegediek biztonságérzetét, a közterületeken szerzett tapasztalatait és a lehetséges városi megoldásokat vizsgálja a Szeged Jövője Egyesület új kérdőíve. A kezdeményezést Halász Noémi, az egyesület elnöke és Hajnal Edina nőjogi szakértő indította el azzal a céllal, hogy a szegediek tapasztalataira építve konkrét javaslatokat dolgozzanak ki a város biztonságosabbá és élhetőbbé tételére – áll a Szegedernek küldött közleményben.

„Mennyire érzik magukat biztonságban a szegediek a város közterein? Vannak-e olyan helyszínek vagy helyzetek, amelyeket egyesek inkább elkerülnek, vagy amelyek miatt megváltoztatják a mindennapi szokásaikat? Mit tehetne a városvezetés azért, hogy Szeged mindenki számára biztonságosabb és élhetőbb legyen?” Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a kérdőív, amely november 20-ig tölhető ki az alábbi linken.

A kezdeményezést az egyesület rendszeresen jelentkező járókelőket megszólaltató műsora, a Mizu Szeged legutóbbi adása is megelőzte. Ebben az egyesület munkatársai és Hajnal Edina a járókelőket kérdezték a városi biztonságérzetükről és arról, szerintük mitől lehetne Szeged még élhetőbb a nők számára. Az utcai beszélgetések révén arra jutottak, hogy a téma számos szegedit érint, ezért fontos, hogy a személyes tapasztalatokat szélesebb körben is megismerjék.

A felmérés elsősorban a nők mindennapi tapasztalataira kíváncsi, ugyanakkor a férfiak véleményére is számít. A biztonság ugyanis közös ügy: a városi környezet, a közlekedés, a közvilágítás, a közterületek kialakítása és a segítséghez való hozzáférés mind befolyásolhatják, hogyan érzik magukat az emberek a saját városukban – fogalmaznak a közleményben.

A kezdeményezés túlmutat a vélemények összegyűjtésén: az egyesület nőjogi szakértők bevonásával a beérkező válaszokat feldolgozza, az eredmények alapján pedig konkrét, megvalósítható és szakmailag megalapozott javaslatokat kíván kidolgozni, és azokat a városvezetés elé terjeszteni.

„Egy város akkor lehet igazán élhető és nőbarát, ha a nők biztonsága, tapasztalatai és szempontjai a városi döntésekben is megjelennek. Ehhez először meg kell hallgatnunk azokat, akik itt élnek, közlekednek és nap mint nap használják a köztereket. Nem kész válaszokat szeretnénk adni a szegediek helyett, hanem megismerni a tapasztalataikat, és ezek alapján konkrét változtatásokat kezdeményezni” – fogalmaznak a kezdeményezők.