A BYD tizenöt munkása lapátolta a havat Szegeden csütörtökön kora reggeltől. Az önkéntesek a városi lap beszámolója szerint homokot szórtak, jeget törtek fel és a megfagyott havat takarították el a belvárosi utcákról, de legfőképpen a Széchenyi térről és annak környékéről. A cég szerint ezzel is kifejezték elkötelezettségüket a helyi közösség iránt.

„Szeged működik! Semmilyen rendkívüli helyzet sincs!” – posztolta Facebook-oldalára Botka László csütörtök este. A polgármester bejegyzése szerint a városi illetékesek már vasárnap elkezdték sózni az utakat. A jelenlegi 10–15 centis hó nem okoz rendkívüli helyzetet, a tömegközlekedés működik, az utak járhatóak, tette hozzá Botka, aki azt tanácsolja, hogy élvezzük ki a 10 éve nem látott havat.

Ezt meg is tette az a mintegy félszáz szegedi, akik a Széchenyi téren meccselték le szerda este, hogy a „Miért nem sózzák az utakat?” vagy a „Tél van, ilyenkor essen a hó” nézet győzzön. Mivel péntekre virradóan mínusz 20 fok környékén alakul a hőmérséklet, a hó biztosan megmarad a hét végéig, így javasolt, hogy inkább napközben menjünk a szabadba, mintsem a sarkvidéki hidegben este.

A közösségi médiában sok szegedi panaszkodott havas út- vagy járdaszakaszokra. Egyikük szerint sehol nem takarították el a havat, csak letaposott hóval találkozott. Egy másik lakos posztja viszont arról tanúskodik, hogy szerdán hajnali 2 órakor is műszakban volt a hódúró. Valaki még arra is vette a fáradságot, hogy kifejezze háláját a hólapátoló munkások felé, akiket forgalmasabb helyeken, például a Plázánál vagy a Mars téren látott. „Félreértés ne essék, nem ezeket az embereket kritizáljuk, amikor hóhelyzet miatt panaszkodunk. Ők becsülettel végzik a munkájukat, sokszor emberfeletti körülmények között” – írta, hozzátéve, a probléma ott kezdődik, ha nem takarítják el időben a havat, ami letaposva jégpáncéllá fagy, „és abból lesznek a csúszások, esések, lábtörések”.

Amennyiben havas marad a közterület, az akár 50 ezer forintos pénzbírsággal is járhat. Nem beszélve arról, hogy ha valaki emiatt elesik, az esetleges sérülés miatt komplikálódik a helyzet. De kinek a feladata valójában a hó eltakarítása?

Tévhit, hogy minden esetben a közös képviselőnek kell tisztán tartania a társasházak előtti járdákat. A felelősség a lakóközösséget terheli, a 2003-as társasházi törvény szerint külön szerződésben kell ezt rögzíteni, kinek kell eltakarítania a havat. Albérlet esetén a tulajdonos a felelős a hólapátolásért, amennyiben ezt külön szerződésben másként nem rögzítik a felek.

A családi házaknál egyértelműen a tulajdonos kötelessége a járdát, valamint az úttest és a járda közötti területet tisztán tartani. Az irodaházak, boltok és egyéb létesítmények esetében szintén a tulajdonos a felelős a hó eltakarításáért, amennyiben az illetékes önkormányzat nem dönt máshogy.

Az utakon és megállókban megoszlik a hómentesítési felelősség az önkormányzatok és az állami szervek között. Szegeden például egyes belterületi utak az országos hálózathoz tartoznak, így a Nagykörút egy része, a kifelé vezető sugárutak és a Bertalan híd az állami Magyar Közúthoz tartozik. Ezekre hét gép jutott idén. A busz- és villamosmegállókat pedig alapesetben a tömegközlekedési cég feladata takarítani.

Szeged egyéb közterületeit a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai takarítják, ők tizenkét géppel dolgoznak az utakon. Előfordul, hogy a hókását nem tolják le a felületről, ebben ugyanis már dolgozik a homok és a só keveréke, ami érték. Nem tudnak azonban mindenhol egyszerre ott lenni, így legutóbbi bejegyzésükben arra kérik a szegedieket, hogy mindenki gondoskodjon a saját ingatlanja előtti járdaszakasz tisztántartásáról.

Az sem mindegy azonban, hogyan takarítjuk a köztereket. Bár a köznyelvben elterjedt, hogy a járdákat sózni kell, a nátrium-klorid használata nem tanácsos, mivel környezetkárosító hatása van. A konyhasó ugyanis elszikesíti a talajt, ami ezáltal nem képes többet vizet felvenni vagy átereszteni, így elpusztulhatnak a hasznos talajlakó baktériumok, gombák.

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze ezért inkább magnéziumsókat, káliumsókat, NPK-műtrágyát, zeolitot, faforgácsot, homokot javasol síkosságmentesítésre. Ráadásul nem is olcsó, ha rajtakapnak a sószóráson, de a szakember szerint a fő cél nem a bírság elkerülése, hanem a városi fák védelme.