100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Kormi, Bözsi és Gizi gazdát keres. A mórahalmi bivalyrezervátum örökbefogadási programot indított, és ebben akár egy egész iskolai osztály is választhat magának saját bivalyt. Erről a Délmagyar cikke számolt be.
Szeged környékén nincs még egy ilyen hely. A dél-alföldi régió első bivalyrezervátuma 2008-ban jött létre a mórahalmi Nagyszéksós-tónál. Az állatokat eredetileg dolgozni hozták ide: a 45 fiatal bivalytól (15 anyaállattól és 30 növendéktől) azt várták, hogy legelésükkel megtisztítsák a náddal benőtt tómedret.
Ahogy egy 2024 szeptemberi cikkünkben megírtuk, a terv olyan jól bevált, hogy a szikes tavakon fészkelő madárfajok közül több is visszaköltözött a területre. A bivalyok is szaporodtak: 2021-ben már 143 élt a rezervátumban.
A gulyának nem minden év könnyű. A mintegy 100 hektáros tó 2024 szeptemberére szinte teljesen kiszáradt, 2022-ben, a nagy aszály idején pedig el is kellett költöztetni a bivalyokat. A szikes tavaknál ugyanakkor a kiszáradás természetes, sőt szükséges folyamat. 2025 márciusában a ragadós száj- és körömfájás okozta járványveszély miatt egy időre a látogatók elől is el kellett zárni a területet.
Szegeden a Vadaspark honlapja szerint legalább 10 ezer forintért lehet egy évre jelképesen örökbe fogadni egy állatot, ez a lehetőség iskolai és óvodai csoportoknak is nyitva áll. Ott azonban az állatkerti állatokat lehet így támogatni, Mórahalmon pedig egy alföldi bivalygulya egyik tagját.
Aki meg is nézné a jövendőbeli nevelt bivalyát, könnyen megteheti. A rezervátum Mórahalomtól nagyjából öt kilométerre, a Röszke felé vezető út mellett van, és szabadon látogatható. A Szikes Mórahalom Látogatóközpont szomszédságában fekvő Nagyszéksós-tó madárvonulási terület és fészkelőhely is, a kilátótornyokból pedig gyakran látni a legelő, dagonyázó vagy pihenő bivalyokat.














