„Én addig szoktam inni, mig pénzt érzek a zsebemben”

Szegedi Friss Ujság, 1939. november 10. – A szegedi rendőrség heteken át tartó nyomozás után elfogta és letartóztatta Bárkányi László 41 éves szobafestő segédet, aki már több izben volt büntetve csalás és sikkasztás miatt.

Bárkányi ez év szeptember közepe táján megismerkedett Balástyában Látó György nevü gazdával. Az ismerkedés a gazdakörben történt, ahol főleg a reggeli meg a délutáni órákban sok ember szokott megfordulni. Bárkányi megtudta a beszélgetés során, hogy Látó kocsmát akar nyitni s ezért mellészegődött s fölajánlotta neki, hogy a cégtáblát gyönyörüen megfesti.

— Mögájjunk égy kicsit! – emelte föl az ujját Látó, aki nyomban kijelentette, hogy ez nem megy olyan gyorsan, mert még sok mindent el kell intéznie. Igy például be kell szereznie először az italmérési engedélyt is. Most már nem Látó, hanem Bárkányi emelte fel a kezét:
— Ha csak arrról van szó, ki tudom én járni azt is!

A gazdától igy sikerült rögtön 40 pengőt kicsalnia Bárkányinak, aki tiz perc mulva hátat forditott a gazdakörnek. Vonatra ült s bejött Szegedre. Mig a pénzből tartott, addig fel sem kelt a kocsmaasztaltól.

Hasonló módon becsapta és megkárositotta Bába József feketeszén gazdát. Vele olyan megállapodást kötött, hogy kifesti a szobáját meg a konyháját nagyon olcsón. Meg is állapodtak s miután meg volt az egyezség, 10 pengő előleget kért festékre. Bárkányi többé tájára sem ment a tanyának.

Megkárositotta Kelemen Dezső vendéglőst is, itt ételt-italt rendelt s olyan gavallérossan viselkedett, mint akinek tömve van a pénztárcája. A vendéglős csak egy pillanatra ment ki az üzletből s ezt az alkalmat használta föl Bárkányi, aki „angolosan”, fizetés nélkül megszökött a vendéglőből. Összesen 5 P kárt okozott a vendéglősnek.

Bárkányit tegnap az egyik detektiv felismerte az utcán s a kapitányságon előállitotta. Amikor a bünügyi osztály vezetője kihallgatta s megdorgálta, amiért ujabb bünbe esett, Bárkányi szétcsapta maga előtt a karját és siró hangon válaszolta:
— Naccságos uram... nem tehetek róla, de én addig szoktam inni, mig pénzt érzek a zsebemben... nagyon szeretem az italt, az az oka mindennek...

Bárkányit csütörtökön adták át a kir. ügyészségnek.

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Friss Ujság című lapban jelent meg 1939. november 10-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.