Árpád megye létesítése nemcsak nem sérti, de elősegíti és istápolja Szentes és Csongrád megye érdekeit

Szeged és Vidéke, 1907. július 9. – Árpádmegye létesitésére vonatkozólag a szentesi és csongrádmegyei vélemények nagyon ellentétesek. Némelyek nagy örömmel üdvözlik dr. Kelemen Béla szép tervét, sokakban azonban a Szeged iránt való féltékenység olyan módon nyilvánul meg, hogy ellenzik a terv megvalósulását.

A Szentes és Vidéke vasárnapi száma részletesen foglalkozik a kérdéssel és azt hangoztatja, hogy ebben a kérdésben a főispán a kelleténél jobban és nem éppen szerencsésen teszi magát tul bizonyos, őt a kettős főispáni állásában erősen kötelező tekinteteken. A lap arra a következtetésre jut, hogy dr. Kelemen Béla fölterjesztését a miniszterelnökhöz eljuttatva megfeledkezett arról, hogy ő nem csupán Szegednek, hanem egyben Csongrád vármegyének is főispánja.

A szentesi ujság azt hangoztatja, hogy a főispánnak nem szabadna a megye meghallgatása nélkül ilyen fontos kérdésben előterjesztést tennie. Ha Szeged megyeszékhelylyé tétele érdekében – irja az ujság – akármi néven nevezte is a gyermeket, előterjesztést tett a kormánynál, annak tudatában, hogy ez az uj megye csakis Csongrád vármegye egészének vagy egy részének bevonásával létesülhet, ez iránt föltétlenül előzetesen kellett volna a maga vármegyéje közönségével, törvényhatóságával szót értenie, föltárva nyiltan a szándékát, megjelölve az uj megyealakitás kereteit, valamint azt a módot és eszközt is, amely szerint szándékát Csongrád megye és Szentes sérelme nélkül megvalósithatónak és az elvonandó területekért a vármegyét kárpótolhatónak véli.

Azt állitják továbbá a szentesiek, hogy a fölterjesztés nem jelöli meg Csongrádmegye föntartását. Miután a főispán – irja a Szentes és Vidéke – rámutat arra, hogy Pusztaszernek ezen uj megyéhez kell tartoznia, amiből önként következik, hogy Csongrád vármegye egy részének, egész járásának az uj vármegyéhez leendő csatolására gondol, de mert ezt a fölterjesztésében határozottan ki nem fejtette, éppen ugy gondolhat egész Csongrád vármegyének beolvasztására és a megyeszékhelynek Szentesről Szegedre áthelyezésére is, dacára annak, hogy a Szeged és Vidéke idő előtti hiradása után a szegedi lapok – nyilván sugalmazva – siettek a kijelentéssel, hogy a főispáni fölterjesztés éle nem fordul Csongrád vármegye és Szentes ellen.

A szentesi lap ez erélyes kifakadás után fölhivja a főispánt, hogy a megye közgyülésén nyugtassa meg Csongrád megye közönségét. Természetes is, hogy dr. Kelemen Béla főispán meg is találja a módját annak, hogy a szentesiek megértsék, hogy Árpád megye létesitése – ami nemzeti szükség – nemcsak nem sérti, de elősegiti és istápolja Szentes és Csongrád megye érdekeit. 

Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1907. július 9-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.