A fiú, aki visszaaütött a tanárnak

Illusztráció: Fortepan

Szegedi Napló, 1911. május 27.Szabadkának ismét szenzációja van. A főgimnázium egy ötödik osztályu növendéke, Leicht Ernő arculütötte rajztanárát, Löschinger Bélát. A rajztanár órája alatt Leicht többször felkelt helyéről, állitólag azért, hogy rajztábláját megkeresse. Leicht Ernő nem szabadkai fiu. Apja győri főmérnök. Győrben sem volt valami jó magaviseletű fiu. Szabadkára azért adták, hogy megjavuljon. Itt az egyik internátusban lakott, de annak dacára, hogy tevékeny tagja volt a kongregációnak, nem javult meg. A tanáraival állandóan feleselt. Mikor Löschinger tanár rászólt, Leicht neki is visszafeleselt. A tanár indulatba jött és azt mondta a diáknak:

— Ne szemtelenkedjék!
— Kikérem magamnak ezt a kifejezést!

Löschinger tanár erre lement a katedráról és pofonvágta Leichtot. A diák azonban ugyanabban a pillanatban visszaadta a pofont. A tanár azonnal jelentést tett Kosztolányi Árpád igazgatónak, aki nyomban hazabocsátotta az osztályt. A tanárok pedig tanácskozásra gyültek össze. Az volt a határozat,hogy Leichtet kizárják a szabadkai gimnáziumból. Löschinger Béla, habár előbb le akart mondani tanári állásáról, elfogadta ezt az elintézést.

Kosztolányi Árpád gimnáziumi igazgató tegnap átjött Szegedre, hogy a tankerületi főigazgatónak jelentést tegyen. Szele Róbert főigazgató azonban nem egyezett bele ebbe az elintézésbe, hanem azt követelte, hogy Leicht Ernőt zárják ki az ország valamennyi intézetéből. Ez iránt fölterjesztést is intéztek a közoktatásügyi miniszterhez. 

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Napló című lapban jelent meg 1911. május 27-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.