Szeged és Vidéke, 1919. február 4. – Sokan kezdenek visszaélni az alkoholméréssel. Becsületes intenció és jóakarat vezette a Néptanácsot akkor, amikor kis engedményt tett az alkoholméréssel kapcsolatban. Egy pohár bort miért ne ihasson valaki az ebédjéhez, vagy a vacsorájához?

Egyesekkel nem szabad jót tenni, ugy látszik. Egyeseket hiába figyelmeztettek, csak visszaélnek. Esténkint, jóval záróra után is, sok korcsmából csapatok vágódnak ki az utcára. Ezek – mi tagadás benne – egészen részegek. Ugy megtámasztja némelyik a fát, hogy majd eldül, a fa is meg ő is.

A rendőrség mától kezdve a legszigorubban föllép a visszaélő korcsmárosok, vendéglősök ellen. Hétfőn kettő fölött itélkezett a kihágási biró. Jankovics Károly kantinos (Vitéz-utca) az egyik, Rácz György Sándor utcai boltos a másik. Jankovics vasárnap zárás után is literszámra mérte a bort a részegeknek, ezért 15 napi elzárásra és 200 korona birságra itélték. Ugyanennyit kapott Rácz György is, akinél a cigányok csaptak lakodalmat, miközben literszámra itták a rumot és a pálinkát…

Mind a két embertől elveszik az italmérési jogot, s azt többé meg se kapják. Ugyanigy bánnak el minden visszaélővel s ha a visszaélés ilyen arányu marad, mint szombat és vasárnap éjjel volt, akkor valószinüleg a teljes alkoholtitalmat ismét elrendelik. 

Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1919. február 4-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.