100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Idén tavasszal az egyik legsúlyosabb fagykárát szenvedte el a Dél-Alföld hagyományos őszibarack-termővidéke, Szatymaz térsége: Gyuris Mihály, a 12 hektáron gazdálkodó termelő arról beszélt a Telexnek, hogy július közepéig mindössze 250 ládányi barackot tudott leszedni, ami csak töredéke az ilyenkor megszokott több ezer ládának.
A gazda szerint a tavaszi fagyok következtében a szokásos termés kevesebb mint 20 százaléka maradt meg, miután az enyhe időjárás miatt idő előtt kinyílt rügyeket elfagyasztotta a hirtelen visszatérő hideg. „Olyat még nem is láttunk, mint most, hogy a barackon kívül még a birsalma és a naspolya is lefagyott” – mondta Gyuris. A fák egy részének ágrendszere is károsodott, ezek most levél nélkül, elszáradva állnak.
A fagykár mértéke csak nyáron válik véglegessé, amikor a gyümölcsöt szedni lehetne – már ha lenne mit. Gyuris szerint országos szinten is hasonló a helyzet, alig maradt olyan barackos, ahol nem pusztított a hideg, kivételt csak néhány Balaton környéki és dunamenti termőterület jelent.
Gyurisék birtokán két nagy teljesítményű szélgépet is használnak a fagy elleni védekezésre, amelyek mesterséges széllel képesek néhány fokkal melegebbé tenni a talaj menti levegőt. Idén azonban a fagy olyan erős volt, hogy sem a gépek, sem a hordókban gyújtott tüzek nem nyújtottak védelmet. Egyetlen éjszaka alatt, négy óra leforgása alatt elveszett a termés jelentős része.
A füstölés szennyezi a levegőt, de ez a kiskerttulajdonosok legjobb megoldása
Az állami kárenyhítési rendszer hektáronként 100 ezer forintos támogatást nyújthat, ami ugyan segít, de messze nem fedezi az éves költségeket. Egy hektár barackos fenntartása 800 ezer forintba kerül a gazda szerint – a permetezés, metszés, trágyázás és öntözés akkor is szükséges, ha nincs termés. Gyuris kész lenne magasabb hozzájárulást is fizetni a kárenyhítési alapba, hogy a támogatás arányosabb legyen a kárral.
A hagyományos szatymazi őszibarack-fesztivált idén is megtartották, de gyümölcs szinte nem jutott rá. „Más években kiállítást rendeztünk a baracktermesztésről, és bemutatót is tartottunk a legszebb gyümölcsökből, de barack hiányában ezeket most nem tudtuk összeállítani” – mondta a lapnak Barna Károly polgármester. Az árusok alig néhány ládával tudtak megjelenni, a gyümölcs ára 1500–2000 forint volt kilónként.
Rácz Tibor, az egyik termelő úgy látja, hogy az alacsony fagytűrésű olasz fajták elterjedése is súlyosbította a helyzetet.
A nektarin, amit a fesztiválra hozott, a tartósan magas hőmérsékletet sem viseli el, így a hőség is rontja a terméskilátásokat. Bár a kereslet nőtt, és az árak is magasabbak, Gyuris szerint a kereskedők és felvásárlók nem lelkesednek a drága gyümölcsért. Eközben a gazdák költségei jelentősen nőttek, miközben a gyümölcs felvásárlási ára az elmúlt évtizedben alig változott.
Szatymaz a vízhiányos Duna–Tisza közi Homokhátságon fekszik. Gyuris csöpögtető öntözéssel dolgozik, és igyekszik megőrizni a talaj nedvességét. A területén áthaladó csatornában azonban idén még nem volt víz, pedig a kormány Vizet a tájba! programja több helyen már elindult. „Ha abba a csatornába tennének vizet, csak abból öntöznék, semmi másból” – mondta a gazda.

A vízpótlás már megkezdődött, de évekbe telhet, mire elér minden érintett területre. Gyuris nem hibáztatja a minisztériumot, szerinte az idei év sokféle mezőgazdasági problémát hozott, és ezek kezelése jelentős forrásokat igényel.
Gyuris Mihály 32 éve vezeti a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetségét, amelynek 50 tagja van, és a hazai termőterület közel felét képviseli. Szatymaz környékén több száz család foglalkozik őszibarackkal, sokan más növényeket is termesztenek a bevételkiesések ellensúlyozására. A KSH adatai szerint az őszibarack országos termőterülete 2019 és 2023 között 4,7 ezerről 3,4 ezer hektárra, a termés pedig 28 ezer tonnáról 13 ezer tonnára csökkent.
Gyuris már hatvan felett jár, gyerekkora óta foglalkozik őszibarackkal, és bár látja a termelés nehézségeit, nem akar váltani. A gyümölcstermesztés hosszú távú beruházás, az átállás más kultúrákra időigényes és költséges. Az unokáinak viszont már nem ajánlja ezt az életformát.













