„Szinte következmények nélkül lehet embercsempészettel foglalkozni” – határhelyzet Ásotthalmon

Olyan is volt, hogy egy csempészautót hosszan követve sikerült kézre keríteniük egy csempészt. „Ásotthalomtól egészen Kiskunfélegyházáig követtük a csempészautót, amely végül az autópálya-felhajtónál belerohant egy betonoszlopba. A sofőr kiugrott, és futásnak eredt, de 300 méter után az egyik egyesületi tagunk utolérte. Eközben 28 migráns ugrott ki a járműből, akik egy közeli kukoricásban próbáltak elrejtőzni. A félegyházi rendőrök percek alatt körbezárták a területet, és elfogták őket” – hozott fel egy másik példát.

Hátrahagyott autók, megrongált kerítés, és rengeteg szemét a határnál

Herédi Barnabás ásotthalmi mezőőr az átkelések egyik gyakran használt helyszínén mutatta meg, milyen állapotok uralkodnak a kerítés mentén. Az erdőszéli részeken illegálisan lerakott szemétkupacok sorakoznak, amelyekben ruhák, műanyaghulladék és egyéb elhagyott tárgyak találhatók. A kerítés maga is több helyen sérült, a drótok átvágva vagy megcsavarodva lógnak.

Egy frissen otthagyott autót is megmutatott Herédi az ásotthalmi erdőben, amelyről elmondta, hogy az ilyen elhagyott járműveket gyakran néhány óra alatt darabokra szedik a helyi tolvajok.

„Sokszor csak a kasztni marad, mire kijövünk ellenőrizni a területet.”

Az erdőben egy olasz rendszámú MG HS típusú autót is láttunk (fentebbi képeinken), amely viszonylag jó állapotban volt, bár a jobb oldalán több nagyobb sérülés is látszott, és a vastelepen nem rossz áron leadható akkumulátor is hiányzott már belőle.

A mezőőr több elhagyatott tanyáról is mesélt, amelyek gyakran válnak ideiglenes pihenőhellyé a migránsok számára. Az egyik ilyen tanyába be is mentünk. Az épület belsejét szemét és elhasznált tárgyak borították, jelezve, hogy nemrég még lakhattak itt emberek. A ház falai repedezettek, a helyiségek teljesen élhetetlen állapotban. „Ezeket a helyeket rendszeresen megtalálják, és bár rövid időre használják, hatalmas pusztítást hagynak maguk után” – mondta a mezőőr.

Az embercsempészek korábban jellemzően régi, olcsó, hibás autókat és kisebb teherautókat használtak, de ma már változatosabb eszközökkel dolgoznak. „Volt olyan eset is, hogy magyar rendszámú halottas autóval szállítottak. Ezen kívül, a járművek lehetnek olasz, román, lengyel rendszámúak is, az ócska autóktól egészen a drágább, akár újabb típusokig.”

Papp szerint a helyi önkormányzat lehetőségei szűkösek a törvénytelen migrációs helyzet kezelésében. „Önkormányzatként gyakorlatilag segélykiáltásokkal élhetünk.

A négyfős mezőőrségen kívül nincs olyan eszközünk, ami érdemben segíthetne a terepen.”

A mezőőrök ugyan igyekeznek jelen lenni és figyelni, de eszközeik korlátozottak, és nem vehetik fel a versenyt a rendőrség vagy határrendészet felszereltségével és jogköreivel. Bár pontosan nem lehet tudni, mennyire veszélyesek a határon átkelő csoportok, a szerb oldalon időről időre hallani lövöldözésekről. „Nemrég egy terepgyakorlat miatt hangzottak lövések Ásotthalmon, de sajnos sokszor nem gyakorlatról van szó, hanem területharcokról az embercsempész csoportok között” – tette hozzá.

Úgy gondolja, hogy a határ menti helyzet kezeléséhez elsősorban szigorúbb jogszabályi intézkedésekre lenne szükség, „jelenleg szinte következmények nélkül lehet átjárni az országhatáron és embercsempészettel foglalkozni”. Szerinte a kormány döntésein múlik, hogy milyen jogi lépéseket tesznek, összhangban az EU politikájával, de a helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szigorúbb fellépés hiányzik.

A csempészek gyorsabban reagálnak a technológiára, mi csak kullogunk utánuk

Az embercsempészet mértéke Ásotthalmon 2015 óta folyamatosan nőtt, de igazán 2017-től vált állandó problémává Balog Attila szerint. A helyzet 2023 nyarára kezdett tarthatatlanná válni. „2017 óta folyamatosan nőtt a határon átjövők száma, és ez tartott egészen 2023 novemberéig, amikor a szerb oldalon szinte élhetetlenné vált a helyzet. Ekkor a szerb különleges erők és a csendőrség egy délután alatt fölszámolta a bűnbandákat” – magyarázta Balog, aki szerint az ideiglenes nyugalomnak köszönhetően visszakapták a régi életüket, leszámítva a több ezer köbméternyi hulladékot, amit a környék erdőiben maguk után hagytak az áthaladók.

A nyugalom Balog szerint tavaly nyárig tartott, mivel a szerb rendvédelmi erők több lépcsőben csökkentették a határ menti jelenlétüket, és elsősorban ennek köszönhetően az illegális migráció ismét felerősödött. „Először csak párfős csoportok szivárogtak át, később a csempészek ismét fegyelmezett, jól szervezett módon kezdték irányítani az átkeléseket, sokszor a közösségi médiában is megosztva a sikeres határátlépésekről készült videókat” – mondta.

A 2023-ban alakult Ásotthalmi Tanyasi Polgárőr Egyesület a titkári posztot betöltő Balog szerint a határvédelemmel együttműködve látja el szolgálatát. „Figyelünk, és ha szükséges, feltartóztatjuk az érkezőket” – mondta, majd azon sajnálkozott, hogy eddig mindössze kétszer kaptak támogatást, és nagyrészt a saját forrásaikból látják el a szolgálatot.

„Írtam egy saját ügyviteli rendszert, amit használunk, mert fontos, hogy minél szervezettebben és hatékonyabban működjünk”

– jegyezte meg az egyébként szoftverfejlesztőként dolgozó polgárőr. „Folyamatosan figyelünk, riadóláncot működtetünk, több tanya is be van kamerázva, és amit észlelünk, azt azonnal továbbítjuk a rendőrség felé.” Munkájuk nemcsak a helyszíni jelenlétről szól, céljuk, hogy minél inkább támogassák a határvédelmet.

A polgárőröknek önállóan nincs joguk feltartóztatni vagy megállítani járműveket, ezért a rendőrséggel együttműködve végzik munkájukat. „Volt már olyan, hogy a rendőrök megállítottak egy csempészt, aki kiugrott az autóból, és futni kezdett. Ilyenkor a polgárőrök is segítenek, és több alkalommal sikerült elfogni a menekülőket” – vázolt fel egy intézkedést Kereki Sándor, az egyesület elnöke.

Herédi a határkerítésnél azt is megmutatta, hogy hiába vannak kamerák és egyéb biztonsági eszközök felszerelve, az illegálisan érkezők könnyedén kijátsszák a rendszert. A kerítést több helyen is átvágták, és a részeket csak ideiglenes megoldásokkal foltozták be.

„Amint átjutnak, az erdő sűrűjében már számos jól kitaposott útvonal segíti őket abban, hogy gyorsan eltűnjenek”

– magyarázta.

A polgármester, a mezőőrség és a helyi közösség évek óta igyekeznek felhívni a figyelmet a határon túli együttműködés fontosságára és a térség speciális helyzetére is. Azonban úgy tűnik, hogy a helyi erőforrások és a jelenlegi határvédelmi rendszer önmagában nem elegendő a probléma hosszú távú kezeléséhez. A Belügyminisztériumot is kérdeztük, hogy az elmúlt években hány esetben történt támadás a határt védő személyek vagy eszközök ellen, és ezeknek milyen következményei voltak. A Minisztérium válasza szerint 2022-ben 477, 2023-ban 187, 2024 január 1. és november 3. között pedig összesen 6 alkalommal követtek el a határt védő személyek, illetve tárgyak ellen támadást. 2022-ben 12 rendőr és 30 katona, 2023-ban 8 rendőr sérült meg.

Új intézkedéseket nem terveznek bevezetni a határon, a korábbi protokollok szerint járnak el, de elmondásuk szerint folyamatosan fejlesztik a meglévő rendszert, hogy az hatékonyan kezelje az illegális átlépőkkel és a csempészettel kapcsolatos kihívásokat, váratlan helyzeteket. „A határőrizeti feladatokat végrehajtó erők és eszközök számát a rendőrség a határőrizeti operatív helyzethez igazítja, a mélységi ellenőrzés rendszerét ennek megfelelően tervezi és hajtja végre” – írták.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.

Ezek a számok egyébként a rendőrségi statisztikákban már annyira nem jelennek meg, itt jellemzően naponta néhány tucat, Magyarország területén történő személy elfogásáról számolnak csak be.

Az őszi-téli időszak újabb nehézségeket hozott Ásotthalom lakói számára, mert a polgármester szerint ilyenkor előfordulnak tanyabetörések, hogy a hideg elől oda meneküljenek a határon átlépők.

Az embercsempészek és az illegális bevándorlók számának emelkedése mögött több tényező állhat. „Az egyik ok az lehet, hogy az embercsempészek egy viszonylag rövid jogi eljárást követően újra szabadlábon lehetnek, ami növeli a bátorságukat és jólszervezettségüket. Gyakran ugyanazok térnek vissza a terepre, és folytatják, amit korábban elkezdtek” – mondta Papp.

„Találtunk egy telefont az erdőben, amely saját operációs rendszerrel működött, és kizárólag a kommunikációjukhoz szükséges funkciók voltak rajta. Ez is mutatja, mennyire szervezettek” – mondja az embercsempészekről Balog Attila, az Ásotthalmi Tanyasi Polgárőr Egyesület titkára a Szegedernek a magyar–szerb határ menti falu egyik kávézója előtt.

Ásotthalom az illegális migráció egyik kiemelt gócpontja Magyarországon. A törvénytelen határátlépések száma itt évek óta magas, amit a helyi polgárőrség, a mezőőrök és a rendőrség közösen igyekeznek kezelni.

A helyi polgárőrség szerint a szervezett embercsempész-hálózatok jelenléte és az általuk alkalmazott technológiák komoly kihívást jelentenek. A helyzet nagyban befolyásolja a térségben élők mindennapjait, a polgármester és a közösség folyamatos erőfeszítéseket tesz a határvédelem erősítésére.

Az illegális határátlépők gyakran nagyobb csoportokban érkeznek, az őket terelő csempészek jól felszereltek, és vélhetőleg drónokat is használnak, hogy feltérképezzék az ellenőrzési pontokat. Az embercsempészetben részt vevő sofőrök többsége külföldi, például grúz állampolgár, akik sok esetben nincsenek is tisztában azzal, hogy bűncselekményben vesznek részt. A határsértések miatt a térségben növekedett a balesetek száma, mivel a csempészek gyakran műszakilag alkalmatlan járműveket használnak.

Az önkormányzat szinte csak segélykiáltásokkal élhet

Papp Renáta, Ásotthalom független polgármestere szerint a településen a nyár közepe-vége óta jelentősen növekedett a nyomás. „Sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a sikeres elfogás a rendőrség és a határrendészet részéről, és a korábbinál jóval nagyobb arányban jutnak túl a település közigazgatási határán az embercsempészek járművei” – mondta a Szegedernek.

Változhatott az embercsempészek taktikája és mozgási technikája is. Papp szerint egy-egy éjszaka alatt akár 80–160 fős csoportokat is átjuttatnak a határon. „Korábban egyértelmű útvonalakat lehetett azonosítani, de mostanában ezek a taktikák megváltoztak, ami megnehezíti a hatóságok dolgát.”