Vizsgálja a sikertelen makói ivóvíztisztítási programot a Készenléti Rendőrség

Egyedül Csongrád-Csanádban, pontosabban Makón és környékén ihatatlan az arzén miatt a csapvíz, pedig közvetve közel 40 milliárd forintot költöttek a probléma megoldására. Az első, 2,5 milliárd forintos ivóvízminőség-javító projektet 2015-ben zárták le késve, de a víz azóta sem felel meg a határértékeknek. Azóta újabb milliárdokat költöttek a technológiára, ám az eredmény változatlan.

A szeged.hu szerint a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója Polt Péterhez fordult emiatt, aki átadta a Készenléti Rendőrséghez az anyagot, ahol eldől, hogy indítanak-e nyomozást az ügyben, vagy sem. A városi portál cikkében feleleveníti, hogy 2017-ben, amikor a megyei kormányhivatal kiadott egy határozatot a makói projekttel kapcsolatban, akkor Lázár János úgy nyilatkozott, hogy megérdemelnék a börtönt a felelősök.

Nemrég jött ki az a kormányhatározat is, mely szerint a sikertelen projekt közel ötmilliárdos költségét a magyar állam fizeti vissza a kudarcot valló vállalkozók és a makói járási önkormányzatok konzorciuma helyett, írják.

A Demokratikus Koalíció makói képviselője, Mucsi Tamás a portálnak arról nyilatkozott, hogy a helyi hatóságok három megoldást fontolgatnak:

  1. A jelenlegi technológia további finomítása.
  2. Ivóvíz szállítása Békés megyéből vezetéken keresztül.
  3. A Maros folyó vizének tisztítása ivóvízzé.

A legvalószínűbb alternatíva, hogy a békés megyei ivóvízbázisról vezetik el a vizet. Ez azonban újabb hatalmas beruházásokat igényelne, amelyek költsége tovább növelné az eddigi kiadásokat.

A magyar állam eredetileg a romániai vízbázisokból tervezett tiszta ivóvizet szállítani, amely gazdaságosabb és egyszerűbb megoldás lett volna. Azonban a tervet félretették, és helyette Mészáros Lőrinc cégei kaptak szerepet a Békés megyei arzénmentesítési uniós programban, amely 33 milliárd forintba került.

Eközben a közös magyar–román projekt teljes kudarcba fulladt. Az Aqua Trans Mures nevű vegyesvállalat csődbe ment, és a román fél bagóért vásárolta meg a magyar oldalon már elkészült infrastruktúrát. Az Alföldvíz több százmillió forintja bánja a kihátrálás, és ez is közrejátszhatott, hogy majdnem becsődölt a szolgáltató. Az Alföldvizet később emiatt átvette az állami Nemzeti Vízművek.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder