Nincs szakértelme megmondani a kisteleki önkormányzatnak azt, hogy akkugyár-e a katódgyár

„Tájékoztatom, hogy az önkormányzat nem rendelkezik szakértelemmel ezen fogalom meghatározásában, emiatt nem tekinthető adatgazdának. Ezen kérdésben szereplő adatok nem minősülnek közérdekű adatnak” –írta a korábban a szegedi BYD-gyárral kapcsolatban is közadatigénylő magánszemély, Kármán Kolos érdeklődésére Kistelek polgármestere a 24.hu cikke szerint. Kármán arról kérdezte Nagy Sándort, hogy a katódgyártás akkumulátoripari tevékenység-e?

A lap felelevenítette, az elmúlt egy évben meglehetősen ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a kisteleki városvezető részéről, aki korábban arról beszélt, hogy az 500 milliárdos ajánlattal jelentkező távol-keleti befektető a „jövő leginnovatívabb és legfentarthatóbb” területét jelentő „zöld akkumulátorainak” részelemeit gyártaná a településen – felmerült az is, hogy a BYD ide hozta volna akkugyárát –, később viszont arról volt szó, hogy ő és a testület is elzárkózik az akkumulátoriparból érkező megkeresésektől.

A képviselő-testület egyetlen ellenszavazattal fogadta el végül a település mellett kialakított ipari terület értékesítését, nem sokkal utána aláírták a miskolci Európa-Center-Miskolc Kft.-vel (ECM) az előszerződést. A 24.hu cikke szerint ezután úgy kezdtek kommunikálni Kisteleken, hogy „Ellehetetlenülhet az 500 milliárd forintos zöld beruházást célzó, akkumulátor-részegységet gyártó beruházás”, de továbbra is Kistelek állt az első helyen az ajánlott helyszínek közül, és két lehetséges óriásberuházásról is folytak egyeztetések:

• Az egyik egy „kínai érdekeltségű”, akkurészegységgyár, amely nagyjából 1,2 milliárd euró (450 milliárd forint körüli) költségű beruházással kereste meg várost a HIPA-n, illetve az ECM Kft.-n keresztül. A polgármester azt állította, az itteni „gyártás nem tekintendő akkumulátor-gyártásnak”, mert „a gödi vagy a debreceni üzemektől eltérően az akkumulátor-anyagok és részelemek vertikálisan integrált gyártása történne.” Ezek lennének a már említett „zöld akkumulátorok”.
• A másik érdeklődő „egy kínai-koreai érdekeltségű cég”, amely „pozitív elektródot (katódot) gyártana zöld akkumulátorokhoz, nulla környezetkárosító hatás, kibocsátás mellett, egy mezőgazdasági vállalkozásnál kisebb vízigénnyel.” Ez a cég hozná az 500 milliárd forintot az induláshoz, és ha beindulna a gyártás, Nagy Sándor szerint éves szinten 600 millió és egymilliárd forint közötti iparűzési adót fizetne a városnak.

A polgármester aztán arról beszélt, hogy nem kell tartani a gyors döntéstől, mert az ipari területekre az MVM a beruházó által elvárt két és fél év helyett csak hosszabb időintervallumra vállalja az elektromos hálózat kapacitásbővítését, így egyelőre nincsenek meg a szükséges infrastrukturális feltételek a gyáralapításhoz, sőt később az is felmerült, hogy emiatt tovább is állt a beruházó Kistelekről. Ugyanakkor a mostani közadatigénylésből kiderült,

a 12 hektáros ipari területre kötött szerződést még mindig nem véglegesítették, de nem is bontották fel.

A kisteleki ipari terület kiadásáról a 24.hu iskérdezte Nagy Sándort, aki elmondta, számos érdeklődő volt, köztük egy ventilátorgyár és egy élelmiszer-ipari cég, de továbbra is keresik a kiajánlásokkal azokat a cégeket, amelyek Kistelekre települnének.